A zene dübörög, még a falak is belerezdülnek. A nép együtt mozdul, élvezik ezt a csodát, amit nekik nyújt az éj. Minden arcon mosoly, a szemekben vad tűz a másik iránt. Csak én ülök itt csendben, magam elé meredve a pultnál, ahol nem zavarok senkit. Még csak a csapos sem vesz észre. De hisz hogy is vehetne? Hisz nem vagyok más, mint egy áttetsző lény, akit az angyalok nem vettek pártfogásukba. Minden este itt vagyok és figyelem a tomboló embereket. Nem zavarok senkit. Ám ezen a mai estén valami megváltozik. Tudom, érzem. Még ha ez lehetetlenség is.
Nyílik az ajtó és egy ifjú lép be rajta. Megáll körülnéz, gyönyörű szemeivel pásztázza a teret. Mintha keresne valakit. Minden négyzet centiméteren végig vezeti tekintetét. Figyelem őt, érdekel, hogy kihez jött, kihez tartozik egy ilyen ember. Ajkai elnyílnak, mélyen kifúja a levegőt, majd elindul lefelé. Először a parkett fel megy, de hirtelen megáll és megfordul. Felém, pillant, én pedig magam mögé. De ott nincs senki. Mire visszafordítom fejem előttem áll és mosolyog.
-Megtaláltalak.- suttogja, én pedig nem értek semmit. Hozzám beszélne? Újra körbe nézzek, de rajtunk kívül senki sincs itt, így visszakérdezek.
-Engem?- Nem felel, csak előrenyúl, és arcomra simítja kezét. Bele remegek az érintésbe, és ő közelebb hajol.
-Megtaláltalak.- suttogja, én pedig nem értek semmit. Hozzám beszélne? Újra körbe nézzek, de rajtunk kívül senki sincs itt, így visszakérdezek.
-Engem?- Nem felel, csak előrenyúl, és arcomra simítja kezét. Bele remegek az érintésbe, és ő közelebb hajol.
-Téged.- Szinte ajkaimra suttogja a szót, majd bezárva a távolságot összeérinti szánkat. Hihetetlen érzés, ahogy csókol. Lágy mégis kissé durva. Fantasztikus. Bódulta húzódom el tőle. Megfogja balom, és gyengéden húzni kezd befelé. A tánctér szélére vezet, kezeit derekamra kulcsolja, és irányítja mozdulataimat. A zene üteme változik, hol gyorsabb, hol lassabb, mi pedig követjük. Testünk egymáshoz ér, ajkaink többször találnak egymásra. Elmémet már rég köd borítja, szívem örült ütemben ver.
De minden csoda csak egy ideig tart. Mikor az óra elüti az öt órát, elhúzódik, rám mosolyog.
Nem értem hova megy, utána nyúlnék, de nem tudok. Mintha megfagytam volna.
-Köszönöm Angyal ezt az estét. Nem felejtem el.- Szavait könnyek követik, melyek arcomon folynak végig. Mit képzeltem? Hisz mind ez történik. Megtalálnak, jól érzik magukat, majd visszasietnek ahhoz, akit elhagytak. Még is, minden alkalommal darabokra törik szívem egy darabját. Vajon meddig kell még így léteznem? Így, mint egy Vegas Buli Angyali Szelleme…..
-Köszönöm Angyal ezt az estét. Nem felejtem el.- Szavait könnyek követik, melyek arcomon folynak végig. Mit képzeltem? Hisz mind ez történik. Megtalálnak, jól érzik magukat, majd visszasietnek ahhoz, akit elhagytak. Még is, minden alkalommal darabokra törik szívem egy darabját. Vajon meddig kell még így léteznem? Így, mint egy Vegas Buli Angyali Szelleme…..
Hime
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése