Megtalálva, mégis elhagyva

A zene dübörög, még a falak is belerezdülnek. A nép együtt mozdul, élvezik ezt a csodát, amit nekik nyújt az éj. Minden arcon mosoly, a szemekben vad tűz a másik iránt. Csak én ülök itt csendben, magam elé meredve a pultnál, ahol nem zavarok senkit. Még csak a csapos sem vesz észre. De hisz hogy is vehetne? Hisz nem vagyok más, mint egy áttetsző lény, akit az angyalok nem vettek pártfogásukba. Minden este itt vagyok és figyelem a tomboló embereket. Nem zavarok senkit. Ám ezen a mai estén valami megváltozik. Tudom, érzem. Még ha ez lehetetlenség is.

Nyílik az ajtó és egy ifjú lép be rajta. Megáll körülnéz, gyönyörű szemeivel pásztázza a teret. Mintha keresne valakit. Minden négyzet centiméteren végig vezeti tekintetét. Figyelem őt, érdekel, hogy kihez jött, kihez tartozik egy ilyen ember. Ajkai elnyílnak, mélyen kifúja a levegőt, majd elindul lefelé. Először a parkett fel megy, de hirtelen megáll és megfordul. Felém, pillant, én pedig magam mögé. De ott nincs senki. Mire visszafordítom fejem előttem áll és mosolyog.
-Megtaláltalak.- suttogja, én pedig nem értek semmit. Hozzám beszélne? Újra körbe nézzek, de rajtunk kívül senki sincs itt, így visszakérdezek.
-Engem?- Nem felel, csak előrenyúl, és arcomra simítja kezét. Bele remegek az érintésbe, és ő közelebb hajol.

-Téged.- Szinte ajkaimra suttogja a szót, majd bezárva a távolságot összeérinti szánkat. Hihetetlen érzés, ahogy csókol. Lágy mégis kissé durva. Fantasztikus. Bódulta húzódom el tőle. Megfogja balom, és gyengéden húzni kezd befelé. A tánctér szélére vezet, kezeit derekamra kulcsolja, és irányítja mozdulataimat. A zene üteme változik, hol gyorsabb, hol lassabb, mi pedig követjük.  Testünk egymáshoz ér, ajkaink többször találnak egymásra. Elmémet már rég köd borítja, szívem örült ütemben ver.

De minden csoda csak egy ideig tart. Mikor az óra elüti az öt órát, elhúzódik, rám mosolyog.

Nem értem hova megy, utána nyúlnék, de nem tudok. Mintha megfagytam volna.
-Köszönöm Angyal ezt az estét. Nem felejtem el.- Szavait könnyek követik, melyek arcomon folynak végig. Mit képzeltem? Hisz mind ez történik. Megtalálnak, jól érzik magukat, majd visszasietnek ahhoz, akit elhagytak. Még is, minden alkalommal darabokra törik szívem egy darabját. Vajon meddig kell még így léteznem? Így, mint egy Vegas Buli Angyali Szelleme…..

Hime

Au-nii*-*

Nyááá reggel megszívattam megint magam. Felkeltem ránéztem a telefonomra...Úristen elaludtam!!!! Felültem gyorsan kinéztem az ablakon. Sötét, túl sötét... megnéztem vagy háromszor a kijelzőt mire kiderült, hogy egy bő fél órával előbb keltem.Szépen vissza is aludtam, de az óra a kellő időben kegyetlenül csörgött. Most már tényleg felkeltem, öltöztem, teáztam, indultam. Az órák alatt semmi eget rengető dolog nem történt. Láttam az új osztály társunk, aki ugye csak nekem új xD Jó fej és kedves. A föci óra kicsit el húzódót, ráadásul a közlekedés is szörnyű volt szóval picit késtem a találkozóról,de nemcsak én. Szinte egyszer érte oda Au-channal.

A délutánt szépen átsétálgatunk beszélgettük, majd úgy volt, hogy a 15:38-as vonattal haza jövök, de a  vonat negyven perces késésben volt. Au meghívott kajálni, addig is melegedtünk, majd végül is 17-re haza értem. Voltam papáéknál meg minden,most pedig itt csücsülök és írogatok.

Közebn megkaptam a választ a kérdésre ami gyötört. Buli vagyok az is maradok. Hát én viszont csak ideig óráig szeretek játszani, szóval azt hiszem ennek hamar vége lesz. Kicsit talán jobban is vagyok,hogy tudom mind ezt^^...de lehet ez is csak látszat mint annyi minden mostanában?

Hime

Szép nap

Reggel nehezemre esett, hogy felkeljek, de végül összeszedtem magam és kisebb szenvedéssel felöltöztem, ittam teát, kértem cigire pénzt és elindultam. Este hó helyet eső esett így minden tiszta lucsok T_T  Mire leértem az  állomásra teljesen átázott a csizmám. Az állomáson találkoztam Laurával és Orsival, velük mentem. Az utazás szörnyű volt :'( Csak egy szerelvényes volt a vonat és az zsúfolásig volt.. Rosszul is lettem, azt hittem el fogok ájulni de szerencsére nem. Suliból a közlekedés miatt késtünk,de nem volt belőle gond. Közben írtam Lucifernek, hogy eljön-e velem vásárolni. Ő egy biztos pont, mindig elkísér, jót dumáltunk és még cipőt is vettem *-*

Először Buskát hívtam de ő nem ér rá... persze megértem, de szarul esik, hogy én mindig félre vagyok tolva, de hát istenem,egyszer csak találkozom már vele is bulin kívül ^^

Napközben Kevinnel hülyültem facen meg beszélgetünk.^^ És ennek örömére kidekoráltam neki a francia füzetem elejét:

Hime

Legjobb buli

Eljött tegnap a várva várt nap.*-* Digital Sushi (L)

Reggel 6-8-ig csak sms-ket kaptam, hogy nézzek ki az ablakon, mert havazik. Veszettül örültem neki, hogy emiatt felkeltettek, és csak Buska üzenetét tartottam meg.^^

Délelőtt megpróbáltam magamnak csizmát venni. Négy boltban voltam de sehol nem kaptam  olyant ami nekem tetszett volna.Így ez hamar le lett tudva. Továbbiakban punnyadtam és próbáltam elérni az embereket, végül Mika-chan segítségével összejött. Megbeszéltem mindenkivel mindent és fél kilenckor taliztam Kazu-val keletiben. Bevártuk, haverját Tomit, majd mentünk. A közlekedés jó voltából hamar sikerült kiérni, és a Tesco előtt már vártak a többiek. Sok új embert ismertem meg, de csak kevés nevét jegyeztem meg. De például Attilára tisztán emlékszem. Nagyon kedves szimpatikus srác. Bementünk még a Tescoba, vettünk ezt azt, amit kint elfogyasztottunk, majd bementünk. Oda bent, vettünk jegyet, meg leadtuk a ruhatárba a dolgainkat. A ruhatáros pasin jót nevetem.Beszólt valamit amire válaszoltam, hogy bekaphatja. Mire ő, hogy vegyem elő és felmutattam neki, középső ujjam ő pedig bekapta xD. Nagyon kész volt. Oda bent megtaláltunk mindenkit lepakoltunk. Kiderült, hogy Riu és Shin is jöttek *-* És az este folyamán még Miyavi is beesett. ^^ Szuper volt a hangulat. De drága Kazu kicsit többet ivott a keleténél és nem tudott ettől megszabadulni, így lefektettem aludni. Külön köszönet Simichi-nek amiért segített őt becipelni. Bent Kazu aludt, én vigyáztam rá közben volt társasságom is. Geri, Au-nni, Miyavi és még Shin és Riu is beestek néha, Luciferrel az élen.^^

Egy kis idő után bementem táncolni. Shiro-val és Tomival táncoltam sokat, de azért akadtak ott mások is. Soakt volt velem Geri, Au-chan, Lucifer, Riu^^ 

Au-chan-nal beszélgetem sokat, próbáltam felvidítani bátyusomat, hellyel közel sikerrel:)

Megállapítottam, hogy Shiro a legszebb DS-n, amin kicsi szentem kicsit kiakadt, és apró vitába kerültünk. Mert szerinte én szerintem meg ő. Végül Au-chan béke biróként közölte, hogy mind ketten szépek vagyunk <3

Kazu egy jó két óra alvás után felkelt, szegényke tiszta kómás volt. *hehe* 

Tomi egy jó msáfél órával a buli vége előtt lelépet. Mi pedig fetrengtünk a kanapén. Majd kitaláltam, hogy nagyon nem akarok hajnalban haza vonatozni, így mentem lucihoz, hogy aludhatunk e ketten nála, de sajnos csak én mehettem volna,így megköszöntem, de nem mentem. Helyet Riu beszervezte nekünk Shin-chant *-*

Szóval fél ötkor, elindultunk Shin-hez, és kb 5-re be is estünk.Megkaptuk az engedélyt, hogy mindenki a francia ágyon aludhasson, ami érdekes volt, mert öten voltunk.Végül megoldottuk, de nem volt épp kényelmes, hogy senki nem tudott mozdulni, és így Szilva feláldozta magát és kifeküdt a kanapéra.Így már  kényelmesebb volt. Jól aludtam viszonylag, csak nagyon meleg volt. Délelőtt 11 tájékán csörgött a telefonom. Anyu kereset, hogy menjek kis a Sárkány Centerhez.... Hát nem mentem, mert hulla voltam, helyet visszafeküdtem aludni még. De egy óra múlva ismét felkeltem arra, hogy Kazu kikelt mellőlem. Indulni akart, de Shinék nem igen akarták kiengedni xD Mondtam neki, hogy ah még vár egy órát akkor addigra kipihenem, magam annyira, hogy menni tudjak.Ő pedig szépen visszafeküdt. Aludtam még egy órát, majd pontosan egy órakor elindultunk. Kisétáltunk a Keletiig, majd elbúcsúztunk. A vonaton majdnem bealudtam... Itthon minden csupa jég volt így legalább egy negyed órával tovább tartott haza jutnom>< 

Most pedig szenvedek egy halom kérdéssel amire, nem tudom a választ.És aki tudná attól nem merem megkérdezni T_T Nem tudom mi van velem... vagyis sejtem de az nem biztos, hogy jól fog elsülni. Hajaj...nehéz is az élet...

Hime

A harag rossz tanácsadó

Harag mely élénken él a szívemben irántad. A gyűlölet mely érzékien öleli körbe testem miközben kezem ökölbe, szorul. Arcom minden érzelemtől mentes, miközben némán feléd lépdelek. Utálok mindent, ami egyszer azt jelentette, hogy közöm van, volt hozzád. Irtózóm a tudattól, hogy egyszer rég volt olyan, hogy MI.  Még az emlékét is el akarom ennek az időnek felejteni. Háttal állsz nekem, így nem észleled közeledésemet. Talán ha látnál, elmennél, és akkor nem tudnám meg tenni, amire készülök. Elértelek, meg emelem, balom és vállad felé nyúlok. Határozott mozdulattal fordítalak meg, miközben jobbom már a magasban, és ahogy ijedten hátra pillantasz, találkozik arccsontoddal. Az ütés erejétől hátra tántorodsz, és ha nem lenne mögötted a korlát talán még el is, esnél. Remegve támasztod a korlátod, arcodat fogva. Szánalmas látvány vagy! De a tudat, hogy egyszer én téged szerettelek még szánalmasabb. Öblös léptekkel lépek utánad, nem fogok megállni. Lábam emelem, te arcod véded, és fájdalmasan nyikkansz, ahogy csizmám sarka bordáid, közé fúródik. Földre zuhansz, de nem adok kegyelmet. Újra lendítem lábam, és nagyot rúgok beléd. Kiáltozol, de senkit nem érdekel. A világ is tudja, hogy megérdemled, amit most kapsz, de talán én tudom a legjobban. Lehajolok hozzád. Fekete hajad jótékonyan takarja arcod melyet könnyek, áztatnak. Ujjaim tincseid közé fűzöm és megemelem fejed.

-Rohadék.- sziszegem arcodba. -Állj fel!- kiáltom rád, és visszadoblak a földre. Nem érdemled, meg az életet. Nem érdemelsz te semmit, csak is a szenvedést. Még csak a békés vagy a gyors halálhoz sincs! Felszólításomra továbbra sem reagálsz, csak fekszel ott összekuporodva. A lüktető érzés szívemben egyre csak nő és egy kis hang csábosan suttogja fejembe azt a két bűvös szót. „Öld meg”. Lassú mozdulattal kabátom zsebébe nyúlok, amint meg érzem a hideg fémet ujjaim alatt megszorítóm. Kiemelem zsebemből a pisztolyt. Már otthon megtöltöttem, csak ki kell biztosítani. Innentől minden gyorsan zajlik. Észre sem veszem, hogy gondolataimat tett követe, és már a ravaszon van az ujjam, te pedig rémülten nézel farkas szemet a pisztoly csövével. Egész tested remeg a félelemtől. Szád szélén apró vérpatak csordogál. Kinyújtod felém a kezed, ajkiad pedig szólásra nyitod.
-Kérlek… ne. Szeretlek.- Utolsó szavad volt az,  mely darabokra tépte lelkem és vérző szívem.

-HAZUG!!- kiáltom, és meghúzom a ravaszt.  Pontos találat. Romlott szíved közepébe csapódik a golyó, te pedig eldőlsz.. Az életadó nedv lassan folyik ki testedből tócsát képezve körülötted.  Leengedem karomat, és csak meredten nézem holttested. Az emberek körülöttünk, csak továbbra is jönnek és mennek. Senkit nem érdekel. Hogy meghaltál, hogy megöltelek. Csak egy jelentéktelen kis senki voltál a világ szemében. Egy senki, aki darabokra törte a szívem, és elvette az életem. Így én is elvettem a tiédet. Véredbe dobom a fegyvert. Felfröccsen és engem is bepiszkít. Az emlékeket veled együtt megöltem, de véred mely kezemre és ruhámra tapad lemoshatatlan. 

* Nem tudom, hogy kik a szereplők, egyszerűen csak írtam és ez lett.*

Hime

Vége a hétnek

Ezt is meg éltem. Vége a hétnek és végre pihenhetek egy kicsit.

Reggel sikeresen elaludtam, mert az telefonomon az ébresztő nem kapcsolt be és így fél hat helyet negyed hétkor ébresztettek, hogy "hé neked nem kell suliba menni?". Végül is negyed óra alatt összepakoltam magam és elindultam. A vonatott is elértem.

suliban semmi izgalmas nem volt. Végig facebook-oztam szokásomhoz híven, beszélgetem Luciferrel. Már nem olyan depis így jó volt vele dumálni. Hatodik óra földrajz volt. Nem volt nálam egyáltalán felszerelés... meg is kaptam a fejmosást érte, majd le feleltem 3-ra. ^^ Aztán sietem haza, hogy tudjak kajálni, majd 16-órára kiérjek Gödöllőre fogszabályzásra. Papa vitt el, de nem kerültem be négykor, mert a doktor nő fél órás csúszásban volt.Fél ötkor bementem, elkezd megigazítani a dolgokat. Közben beszélgetünk, és a végén nem kellet fizetnem o_O

Furcsa volt de örültem neki. Itthon nincs semmi különös zajlik az élet, holnap megyek DS-re és ChickyP is jön velem. 

Aztán most Chibi megint alkotott, és nem vagyok tőle fullra kész ááááááá....

Anélkül, hogy meg kérdezett volna, fogta és kiírta az oldalra, hogy elhagytam azt! o_O Tök jó, hogy erről én nem tudok.... Komolyan kiakasztó,hogy mennyi baka! És ezt mind abból, hogy azt mondtam neki tegnap, hogy nem akarok vele kommunikálni és írni. Tök jó... de nem érdekel.. 30-as látogatottságot egyedül nem fog ja tudni túlzottan feljebb tornázni.. De slussz poén, hogy azért a JPOP fordításaim fent hagyja... ><

De nem kell aggódni, nem remegek az idegtől, a gyomrom se von görcsbe... miért is... 

Egyre inkább úgy érzem,hogy amit  tegnap Buskának mondtam igaz. Nem kell nekem az életembe Ő....

Mindegy..holnap megyek veszek csizmát, utána meg haza és még nem kell menni addig punnyadok *-*

Hime

elég volt

Most már aztán nagyon elegem van! Egész héten tanulok, hozom az ötösöket, de ez kurvára nem számít, mert még sem akar elengedni bulizni, mert félt és az elmúlt két hónap csak erről szólt! Istenem, még ha az lenne, hogy baszok tanulni, de nem mert én megtanulok, betartottam amit ígértem, és még az sincs, hogy sokba kerülök, mert ide is hívva vagyok! >< Oké, persze megértem, hogy ő is csak egy anya, de istenem, most azért nem engedni, mert nem lesz ott olyan akit személyesen ismer. Ezért keljen nekem, itthon ülni, és azt nézni szombat este, hogy ő TV-zik, öcsé és a haverjai Sanyival kockulnak, én meg ülök és nézem a semmit?! Hát ez azért kicsit durva !

A mai nap szintén semmilyennek mondható, fél ötkor alig akartam kikelni, de végül is végre hajtottam ezt a bonyolult hadműveletet és egy órával később elindultam. Az állomáson jutott eszembe, hogy a kajámat itthon hagytam, még szerencse, hogy volt nálam pénz.Vettem kávét meg kaját, majd jött a vonat és én felszálltam rá. Mire beértem, szétfagytam. Teljesen mindegy, hogy hány réteg ruha van rajtam, én mindig fázok >< Éva néni meg is jegyezte, hogy szét rúgja a hátsómat, ha nem szerzek be egy kesztyűt...A gyakorlat halál unalom volt.Több volt a szünet mint a tanóra, az egészet végig beszéltem osztálytársaimmal meg facebookon beszélgetem  Luccal, Buskával és Yume-vel. 

Luc kicsit kiakaszt a mély depressziójával, pedig általában jól kezelem az ilyen dolgokat de ez most még is kikészít. Nem kéne ennyit foglalkozni másokkal és nem lenne ilyen baj.. De az, hogy csak Riu miatt jár bulizni. Komolyan mi ez?! Nem olyan rég ismeri, előtte is járt bulizni, kifejezetten JÓ társassággal. Mindegy nem is idegelem magam tovább rajta!

Nagyon remélem, hogy elmehetek bulizni, mert ezt a heti feszültséget le kell vezetnem!

Hime

Wááááááááá

fájok... nagyon fáj a torkom és a jobb kezem egyenesen leakar szakadni :'(

Reggel nagyon nehezen tudtam felkelni, semmi életkedvem nem volt a mai naphoz. De végül is felöltöztem és elindultam. Rögtön első órán elkapott a vendéglátás alap tanár, hogy feleljek én pedig közöltem, hogy nem tudok, mert nem tanultam két nagy okból.

1. Két hétig nem voltam
2. Elhagytam a jegyzet füzetem és nincs meg egyetlen anyag sem!

Az utóbbin, nagyon kiakadt, megkérdezte, hogy van-e nálam füzet. Mondom, hogy van de üres, erre elkérte egy osztálytársam füzetét előre ültetett és közölte, hogy másoljak. Oké,másolok. Közben megszívtam saját magamat is. Megkérdezte, hogy mikorra tudok pótolni, én rávágtam, hogy holnapra erre, közölte,hogy rendben holnap felelek.... O_O én így nézek oké. Majd mind ezek után közölte, hogy amúgy adott volna egy hét haladékot!!! Nem voltam kicsit sem ideges!

Második óra irdalom. Rákészülök, hogy felelek,erre bejön a tanár és közli, hogy vers elemzés a felelés elmaradt. Megint bepipultam, mert tegnap megígérte, és nem azért tanultam este kilencig, hogy majd jövőhéten feleljek!!! Szóval kiharcoltam a feleletet, úgy gondolta a drága szentem, hogy megszívat azzal, ha belekérdez a vers elemzésbe, de  ráfaragott , mert az is tudtam így 5 kaptam. *-*

A többi óra unalmasan telt. Edináék röhögtek, a fiúk köpő csöveztek, én pedig másoltam. csak ma 15 oldal A4 es lapot másoltam át. A kezem tropa. Nagy nehezen haza kecmeregtem, erre nem volt net T_T 

Végig szenvedtem a délutánt, a mobilomról facebook-oztam. Meg tudtam kiakasztó dolgokat, meg Kazu-val is beszélgetem. Este olyan hat körül, megjött Sanyi és megcsinálta a hálózatot!!! Wíí de örültem neki! Aztán Chibivel beszéltem facen komentben majd rá írtam.. semmit mondó kis témákról volt szó.Közben tanulom a vendéglátási alapot mert 3 oldalt be kell vágnom holnapra! Egyenlőre egy sikerült >< De nem  adom fel meg lesz a másik kettő is. 

Most pedig megyek és folytatom dolgom egy bögre meleg tea társaságában^^

Hime

Olyan semmilyen

Ma minden olyan egyhangú volt.

Reggel felkeltem, kajáltam, összepakoltam  és elindultam. Eset az eső, nyomorúságos volt az idő odakint. Kedvem se volt semmihez. Az állomáson találkoztam Laurával, aki megjegyeztem, hogy mi mindig csak itt találkozunk. És ez az utóbbi 3 napra nagyon igaz x) Megtárgyaltuk a dolgokat. A suliban igazából nem történt sok minden. Leginkább facebook-oztam és pótoltam az elmaradásaimat. Így csak a mai nap sikerült bepótolni, az irodalmat, a törit és a biológiát. Holnap neki fekszem az éneknek és a földrajznak is.Szépen lassan de a végére érek a lemaradásnak:) 

Mindenki mosolygott rám és örültek nekem, és közölték, hogy milyen boldognak látszom...

Ennyire ismernek...vagyis semennyire. Mert nem vagyok se boldog, se nyugodt.Belül üres vagyok... kong a belsőm. De most nem törődhetek ezzel. Sokkal fontosabb, az, hogy az iskolába rendbe tegyem magam, és ha ezt megtettem, majd akkor elkezdek komolyabban is foglalkozni a lelkemmel. Komoly harcok várnak rám, de tudom, hogy teljesíteni tudom! Egyenlőre a maszkom szorosan rám ragadt és nem mozdul. De nem kell,  hozzá két hét és lassan a porba fog hullni, és ha ez megtörtént, újra tündökölni fogok. És azon leszek, hogy mindenkivel elfelejtessem ezt a keserű időt! ^^

Még valami: KÖSZÖNÖM BUSKA(!!!), hogy megígérted nekem. Még ha nem is teljesen de egy kis részem így megnyugodott :)
Hime

Arigatou and sayonara

Nippon kalandos,veszekedős volt, de a  végeredménye jó volt..

Most viszont fáj a szívem és a lelkem.

Tisztában voltam vele, hogy semmi se tarthat örökké. A tegnapi balhé volt az utolsó csepp mindkettőnknek. Belefáradtunk és már nincs erőnk küzdeni. 

Gyönyörű hét és fél év volt, és a lelkem háborog, hogy mindez idáig fajult.

ChickyP segített, hogy ne veszekedjünk, hanem próbáljunk rendesen beszélgetni. Összejött, és köszönöm neki :)

Megbeszéltük, nem vagyok egyedül az érzéssel, hogy mióta Miyavi és Shin szerves része az életünknek, mindketten meg változtunk és a barátságunk csak egy ideig bírta ki ezt a változást,  majd egyszerűen beleroppant.A mostani személyiségünkbe nem fér bele a másik. Sajnálom... sajnálom, hogy ez lett mindenek a vége. Az életem része volt, sőt sokszor az életet jelentette, hogy velem volt. Mindig lesz hely neki a szívemben, egy olyan hely amit más nem vehet át, mert az csak az övé! 

De most elbúcsúztunk. Fáj nekem is neki is, de tudjuk, hogy ez így helyes. Egyszer talán majd ismét egymás kezét fogva mosolygunk egymásra, de ez egyenlőre lehetetlen. 

Utunk elvált és most a nagy életben egyedül próbálunk helyt állni. 

Tiszta szívből kívánom, sikered legyen.

Én pedig elő keressem, az oly rég látott álarcot és magamra öltöm.

Még egyszer köszönök mindent.

Hime :'(

Ájulás

Csodálatosan szar napom volt.

Reggel felkeltem fél nyolc környékén. Összepakoltam magam, az irataimat és elindultam a buszhoz. A  hét óra tíz perceset lekéstem így kissé morcosan indultam az állomás felé. Rettentő éhes voltam, de nem ehettem semmit.Még csak ihatni se ihattam semmi mást, mint ásványvíz. Megvettem a jegyem, vettem cigit és vizet, majd leültem várni. Majdnem fél órát ücsörögtem az állomáson, mire megérkezett a vonatom.Szépen felszálltam. Nem telt el két perc de éreztem, hogy lever a víz, szédülök és iszonyatosan melegem van, ráadásul a  lábaim is remegnek. Gyorsan lekapkodtam magamról a kabátot és a sálat és a csuklómat neki nyomtam a hideg üvegnek, de nem segített. Sőt rosszabb lett. A  hangok tompultak, és már alig láttam valamit. Lecsúsztam az ajtó mellett és próbáltam szépen megnyugodni de nem ment. Mire a vonat beért Gödöllőre én már teljesen kész voltam, és mikor kinyíltak az ajtók szinte kiugrottam a vonatból. A friss, hideg levegő rögtön segített. Mama jött elém, és mikor meglátott, azt hittem szívrohamot kap. Állítása szerint, az arcom fehér volt akár egy hullának, és  sárgás beütések voltak rajta. Mondhatom nagyon jó.Lassan elsétáltunk a laborig, mama leültetett, sorba állt és mondta a recepciós nőnek, hogy rosszul vagyok így extra gyorsan megcsinálta a papíromat és soron kívül mehettem vérvételre. Oda bent is szörnyülködtek egy sort, hogy mennyire sápadt vagyok.Hamar túl estem a csapoláson, mentünk a patikába. Kiváltottam a gyógyszeremet, majd vetünk olyan "kaját" amit megtudtam enni. Mentünk haza, ott viszonylag jól elvoltam. Beszélgetem nagyiékkal, majd mentünk papával vissza a leletemért kettőre. Nagyon szar lett :S

A vashiányom ismét kiütközött elég rendesen T_T 

Ezek után mama haza hozott, itthon nem volt senki, de szerencsére nem voltam sokáig egyedül^^

Azóta csak beszélgetek a többiekkel és magamban imádkozom, hogy mamának ne legyen  igaza és ne kelljen kórházba vonulnom. Nem szeretném, megörülnék abba, hogy nem lehetek anyuval és a barátaimmal se tudnék beszélni...

Szóval

OKAMI-SAMA, HA CSAK EGY KICSIT IS SZERED HIME-CHAN-T  NE ENGEDD! T ˇ T

Holnap reggel viszem vissza a leletet, majd eldől, hogy mi lesz.

Hime

Orvosok

Ez a nap is szarul kezdődött. Reggel forgott velem az egész szoba és olyan érzésem volt mintha lázam lenne. Anyuval kisebb harcot kellet vívnom, hogy elmehessek a dokihoz vissza,mert ez így nem állapot. Nagyobbacska veszekedés után, megengedte, én pedig vissza feküdtem komoly 3 órára piheni. Fél kilenckor mikor felkeltem anya tök normális volt, megkínált kávéval stb. Elmentem orvoshoz, ültem ott egy bő órát mire sorra kerültem. Doktor úr drága írt fel nekem vitamint és elküldött labor vizsgálatra így holnap oda is mehetek. Miután meg voltak  a papírok szépen haza jöttem. Itthon anyuval beszélgetem, néha veszekedtünk, kártyáztunk, majd jöttem mamáék. Hoztak nekem banánt és tejet, hogy a banán turmixot biztos meg tudom inni. Áhá,meg ahogy mi elképzeltük. Szinte szét maradta a torkomat!! Teljesen kiborultam, hogy már egy nyamvadt turmixot se tudok meginni ettől a nyavalyás gyulladástól. Háromnegyed egy felé kocsiba ültünk, én és mama mentünk hozzájuk, papa pedig vitte anyuékat dolgozni. Kettőig elütöttem mamiéknál az időt, majd mentem fogorvoshoz.Vittem magammal a nem rég kapott gyógyszereimet is. Kerek egy órát ültem ott is. Az alatt az óra alatt gyerek sírástól, haldokló bácsiig mindent láttam és hallottam a rendelőben, de nem tudott érdekelni. El voltam a telefonommal. Facebook-on beszélgetem Kazu-val és Sütivel. Mikor végre bekerültem, a doktor nő meg nézte a számat, és  rosszallóan  közölte, hogy bizony ez súlyosbodott. Mondhatom nagyon örültem én ennek. A gyógyszerek közül csak az egyiket használhatom, természetesen a klór ízű szart, de legalább már nem öblögetésre, hanem ecsetelésre. Bár mit ne mondja így is rossz mert csíp de veszettül...>< Ezen felül kaptam még egy gyógyszert, állítólag azt már meg kell, hogy egyem, mert  az belülről segít rendbe jönni a számnak. Azt mondták annyira hatékony, hogy öt nap alatt elmúlik minden bajom. Én hiszek nekik, remélem igazuk van. Péntek délután megyek vissza ismét. Miután haza jöttem leültem beszélgetni a többiekkel, megnyugtató kikapcsolódás számomra ^^ 

Alig várom, hogy pénteken mindenkit lássak. Bár igaz, most az rossz lesz, hogy nem csókolózhatok. A mai állás szerint még legalább fél hónapig!!! Bár ha minden jól megy akkor lehet hogy péntekre elmúlik a fertőzés veszély *-* de  örülnék nekiii *-* <3

Hime

Fánk

Hm, hát tegnap érdekes volt. Reggel felkeltem 8:30-kor összekészültem és  háromnegyed 10-kor elindultam dokihoz igazolásért. Megérkeztem a rendelőbe, bekopogtam erre közölte, hogy várjam ki a soromat. Na mondom nagyszerű, lefogom késni a vonatomat is. Próbáltam Miyavi-t utolérni, de nem jött  össze. Már egy 45 perce csövezzek a rendelőbe mikor megszólalt a  telefonom. Süti hívott, hogy az anyukája  elvitte orvoshoz, és kiderült, hogy A  típusú tüdőgyulladása van, és az anyukája el is tiltotta őt  tőlem, szóval semmilyen olyan helyre nem jöhet ahol én ott vagyok. Bulizni se jöhet oda...

Nagyszerű jól felidegeltem magam ezen. Közben én kerültem sorra, bementem megvizsgált a doki, adott igazolást és mondta hogy ha hétfőn szarul vagyok akkor menjek vissza. Valószínű, hogy vissza kell mennem, mert a torkom  egyre csak romlik. ><

Szaladva ugyan de elértem a 11:49-s vonatott, és mentem  Pestre, hogy találkozzak Miya-chan-nal. Útközben beszéltem ChickyP-vel is telefonon, mert hozzá Yume-t  és Saga-t kellet el kalauzolni.

24-es villamos megállójában találkoztam MYV-vel, mentünk arénába, azon belül is a tesco-ba hogy meg vegyük az alapanyagokat. Egész hamar meg volt minden, indultunk vissza a  villamoshoz. Még mentünk hozzájuk, beszélgetünk, vagyis inkább ő beszélt én meg néha kérdeztem. A torkom már akkor se igazán bírta.

Mikor megérkeztünk,  megnéztem a receptet, majd megkaptam a szükséges eszközöket  és neki álltam fánk tésztát gyúrni. Miya közben lelépet, hogy elvezesse Yume-kat a céljukhoz, és  Vikiért is mennie kellet. Én ott maradtam egyedül,tök jól elvoltam. Már éppen a tésztát szaggattam, mikor visszaértek. Viki nagyon cuki volt, nagy szemekkel figyelte, hogy mit csináltam, majd eltűnt és pár perccel később egy f1/4 kinder tojással jött vissza^^ Annyira imádni való kislány. Miyavi összekent rétes lisztel... xD szóval jól néztünk ki. A fánkokat egy óra pihire ítéltük, addig,  Miya-chan filmet nézet én pedig Vikinek segítettem bepakolni. Fél 5 környékén, ismét egyedül maradtam Miyavi nevelő faterjával. Kicsit féltem az öregtől, nem volt éppen egy bizalom gerjesztő látvány, de végül csak el voltam vele. Kisütöttem mind a 24 fánkot, elmosogattam, kaptam kávét és beszélgettem a csávóval is xD Ami kb annyiból állt, hogy ő a magyar szótár legcifrább szavait ismételgette miközben én néha próbáltam hozzá szólni. Végül feladtam, ő visszament dolgozni én pedig Chibivel és Simichi-vel msn-eztem. Közben felhívtam a házurát is, hogy merre jár, mire csak annyit mondott, hogy jön visszafelé. Oké. Megkérdezte, hogy minden rendben volt e. Aranyos volt. De én nem bírtam megvárni mire jön, kidőltem. A sok gyógyszer ismét győzött. Arra keltem fel, hogy zörög a kulcsával, és hogy a hideg keze az arcomhoz ért T_T Utána megbökdösött, hát ki voltam tőle xD Viszont a 7-es vonatomat, már nem értem volna el, hiába indulunk így úgy volt, hogy a 8-sal megyek. Aha..Beszéltem anyuval, hogy lekéstem a vonatott és az egyel későbbivel megyek. Borároson voltunk mikor a 8-as vonatom indult. o.O Akkor kaptam szívbajt. Kész végem kicsinálnak... Kisebb nagyobb megbeszélés után oda jutottunk, hogy Miya beszél anyummal,hogy hadd aludhassak nála. Oké~é

Villamoson még beszélt Shinnel, hogy merre van, mert látni szeretné,kiderült, hogy Riu-val volt moziban. megbeszélték, hogy keleti előtt tali van.

Keleti előtt Miya beszélt anyummal, aki a lelkére kötötte, hogy másnap délután 4-re érjek haza. Egész simán ment, azt hittem nagy cirkusz lesz belőle, de nem. ^^ Beálltunk a főbejárathoz, erre bemondják, hogy a Hatvan felé közlekedő személy vonat most indul. Nézzem, hogy mi van erre kiderült, hogy 20 percet késet ><"

Még vártuk Riu-ékat beszélgetünk megcigiztünk, majd egyszer csak Miya megszólalt:

Miyavi: Vicces lenne ha Shin most jönne.

Én: Miért?

M: Gackt- Vanilla, száma megy. Most képzeld el, ahogy kiáltozva jön felé, hogy "MIYAVI EZ A MI SZÁMUNK!"

*Hime röhög*

Eltelik kb 3 perc megjelenik Shin xD

Kitalálták, hogy felmegyünk Riu-ékhoz. Oké, menjünk. A buszon zenét hallgatunk, Riu-chan ígért sushit kajálni, megbeszélgetünk. Felmentünk, megnéztük a lakást Riu vett magához pénzt és mentünk a tescoba xD

Vagy 3 megállót lesétáltunk, közben Shin elcsórta Riu lakáskulcsát viccből.A két srác végig hülyülte az utat xd Élvezet volt őket nézni.Tescoba Riu vett kaja alapanyagot, meg egy pár itókát és mentünk vissza felé.Már az épület előtt álltunk, mikor Riu nem találta a kulcsát T_T Keresgélték de nem találták, így a lépcsőházba csöveztünk és vártuk, hogy Clar haza érjen és betudjunk menni. 

00:05-kor megérkezett.Bementünk, ettünk sushit, meg kaptunk capuchinot. Utána kidőltem az  ágyon. Néha aludtam néha nem xD  Olyankor vidiket néztem a többiekkel megittunk. 

Miyavi kajás volt és Riu-tól kapott mochi-t amit ő át nevezett mócsinggá xD Szegény tiszta rosszul volt utána xD Hajnali 4-kor elindultunk, én szinte állva elaludtam xD. A létező összes tömegközlekedési járművön amin leültünk én aludtam. Tök jók voltunk, mert mindent elértünk így bő egy óra alatt vissza értünk Miya-chan-hoz. Kaptam tőle alvós pólót, és kész vége aludtunk. 

~Szombat~

Mikor fél kilenckor felkeltem egy kisebb szóváltásra, Miyavi már nem volt ott. Szépen felöltöztem, ittam, majd leült az ágyra, hogy jó én megvárom.. Aha megvártam... csak nem úgy ahogy akartam, mert megint bealudtam xD  Arra keltem, hogy Miya-chan már megint zörög xD Még lustálkodtam, közben csináltam nekem is kávét, még cigit is kaptam, de cserében meg kellet csinálnom a kajáját. Nem para megcsináltam, összekaptuk magunkat és indultunk is.Az utat nagy részén beszélgetünk, majd Blahán én külön váltunk. Én mentem Chibihez Miyavi pedig fotózásra. Chibinél, szenvedtem egy sort, beszélgetünk, majd 16:54-s vonattal haza jöttem. Itthon nincs semmi érdekes. Szenvedek mert nagyon fáj az egész szám. Kapom mindenkitől a tanácsokat, hogy hogy és mint csináljam. Remélem egyik beválik

Hime

Egy perc alatt...

Tegnap amilyen rosszul voltam, ma olyan jól vagyok^^ 

A sok gyógyszer megtette a hatását. Este annyi emberrel beszéltem, mint eddig még soha szerintem. Hirtelen mindenkinek egyszerre hiányoztam o.O Csak ebben annyi rossz volt, hogy Chibit háttrébe kellet szorítanom az írással, mert egyszerűen nem tudtam volna ennyi felfigyelni ><

Reggel Sütire keltem. Összekaptam magam, majd elindultunk dokihoz. Először az állomásra mentünk, vettünk cigit, kávét és  pogit =^.^= 

Mentünk szépen doki nénihez, de a rendelőben kiderült, hogy az Ő dokija szabin van és az Én régi gyerekorvosom helyettesíti...Nagyon örültünk neki.. az a nő örült személy. Soha nem az érdekelte, hogy mi a bajunk, hanem hogy milyenek a jegyeink, a kinézetünk, családi hátterünk.Ez most sem volt másképp... Süti nem kapott mást mint lebaszást és beutalót a tüdőgondozóba...>< Nagy pufogva indultunk el haza mikor a Művelődési Háznál nem találtam a fülesemet...Na irány vissza megkeresni. A rendelőtől nem messze megtaláltuk. Feldobtam az ötlet, hogy menjünk fel papámékhoz kávézni. Fent voltunk, jól elbeszélgetünk, majd indultunk haza. Rengeteget hülyéskedtünk. Itthon nagy punnyadás. Süti zenét hallgatott, facebook-ozot, én meg piperéztem. Nagyban tisztítom az arcom, mikor csörög a mobilom. Papa hívott, hogy a szomszéd kis csajnak pár  ékszert, mert a keringős ruhájához kellene. Oké~é összekaptam pár dolgot, majd kettő után, mikor már Süti is haza ment átmentem. Oda adtam a dolgokat, majd vissza papiékhoz. Nem sokat voltunk ott de azt végig röhögtük. Haza jöttünk, majd anyuval elmentünk venni nekem kaját, ami konkrétan joghurt hegyekből áll mert nem tudok mást enni =S már ugyan nem fáj annyira szám, de még a szilárd ételek fogyasztásával hadi lábon állok elég rendesen T_T

Hime

Láz

Este 10-kor lefeküdtem, mert a gyógyszer nagyon kiütött. Reméltem, hogy ha alszok jobban leszek de nem így lett. Amint elmúlt a gyógyszerek hatása a lázam felszökött, én  pedig csak forgolódtam. Hol azért, mert fáztam, hol azért, mert meleg volt. 3/4 7 kor felkeltem, mert egyszerűen nem bírtam tovább. Szédülök, folyik a könnyem, köhögök és a lázam se akar csillapodni. A gyógyszereket már bevettem és várom hogy hassanak, és olyan 9 körül  pedig felhívom a dokit, és elmondom neki, hogy mi van velem aztán meglátjuk.Anya azt mondta, ha nem javul nipponig az állapotom nem mehetek el   :S 

Hime

Csókbetegség

A vasárnapom végig depüléssel telt. Au-nii és Chibichi és Geri tartották bennem a lelket.

Hétfő:

Nagyon komoly 3 órát aludtam, és ennek ellenére nem voltam fáradt. Boldogan mentem az állomásra, majd suliba. Második óráig semmi bajom nem volt. De második órában, végig Szegedről volt szól, én meg nem bírtam és elkezdtem sírni. Óra után le akartam menni Noémihoz, de nagyszünetben tanári megbeszélés folyt így csak harmadik óra után tudtam vele beszélni. Sokkal könnyebbnek éreztem a lelkem miután kibeszéltem magamból ami bántott. Viszont testileg egyre rosszabbul voltam. Fáj a fejem a manduláim megdagadtak. Alig vártam, hogy leteljen a 6.óra és mehessek haza. Rin kikísért Rákosra, beszélgetünk, meg elszívtunk egy cigit. Mire leszálltam a vonatról úgy érzetem magam mint akin egy sereg katona gyalogolt át. T_T Itthon is csak nyűglődtem... Rajtam volt 3 pulcsi és egy takaró, de még ezek alatt is majd megfagytam. Este 8-ra végleg kész voltam. Annyira fájt mindenem, hogy folytak a könnyeim :S Szépen le is feküdtem aludni. Hajnali 2-ig egy huzamban aludtam, majd akkor felkeltem, hogy irtózatosan melegem van! Ledobáltam magamról egy-két cuccot, de már nem tudtam olyan jól aludni... Reggel fél 8-kor felkeltem, beültem gépezni, majd 9-kor elindultam dokihoz. Annyian voltak mint az oroszok és nekem végig az kellet hallgatnom, hogy Marsi néni a város másik végén új köntöst vett... stb.. Mire bekerültem azt hittem megfagyok. Mikor a doki meglátott, már furán nézet rám, majd miután megvizsgált hihetetlen-kedve nyúlt zsebkönyve után. Mint kiderült csókbetegségem van, amit nagy valószínűséggel Nippon-on szedtem össze. Nyirokcsomo gyulladással és komoly végtagi fájdalmakkal amiket tapasztaltam >< kaptam rá fájdalom csillapítókat és holnap reggel fel kell hívnom a dokit,hogy mi a helyzet, javult e az állapotom...ha nem akkor lehet laborba kell  mennem :S

Mondhatom nagyon örültem neki.

Au-nii-channal és Chibe vel kitaláltuk, hogy Ns-re összeláncolva megyünk, majd random csatoljuk egymást másokhoz xD Nagyon várom már *-*

Meg Au-chan iszonyat aranyos. Azt monda,ha én nem megyek nippon-re ő sem megy, vagy otthon lesz vagy meglátogat*-* De nem hagyom őket cserben, ha  anyu az ágyhoz  láncol akkor is elmegyek. Gerinek is megígértem, hogy táncolok vele, sokat:D

Zsolttal nos hát.. vasárnap meg mondtam neki, hogy nem akarok távkapcsot. Rettenetesen szeretem, de messze van. És annyi ember van körülöttem akik távkapcsban vesztettek el számukra fontos embereket. Én ezt nem akarom. Nagyon jó vele lenni és szeretném ha az együtt bulizás meg maradna, de mást nem tudok neki nyújtani. ...

Hime

Nippon Groove

Péntek. Jó volt de nagyon. Itthon volt egy kis dilemma a ruhákkal kapcsolatban de végül megoldottuk. Este 6 kor elindultunk boltba megvenni az italokat és a cigit, majd onnan állomásra mentünk. Megvettem a bérletem,és a jegyeket Chibi-nek és Sütinek. Leültünk inni, és hát igen csak belehúztam. A vonaton végig hülyéskedtünk, zenét hallgatunk, megittam és még a kalauznak is megígértem, ha összejön a modell vállalkozás akkor  felfogom hívni telefonon xD Keletiben találkoztunk Maya-val, majd vártuk Zsoltit. Drágaság kicsit késve, de befutott, majd mentünk Shin-chan-hoz. Ott már voltak egy páran, én pedig neki kezdtem átöltözni. Itt akad egy kis gond,mert a szoknya amit a Ruru-s nacihoz felvettem volna otthon maradt. Shiro volt az istennő aki segített. Volt nála egy váltás szoknya, fekete és oda adta. Kicsit hosszabb volt a szoknya, így át alakítottam egy pár biztosítótű segítségével (: Szegény Kazu, jó sok biztosító tűvel húztam le xP A szoknya elkészült a szerelésem tökéletes lett.^^

Ezek után megint felöntöttem a garatra, plusz közben Shin-től kaptunk kaját amit Chibivel ketten ettünk meg.Mire elindultunk az egyenes járás nem igazán ment. Sőt maga a járás is nehéz volt, így valaki mindig fogott xD Még kiértünk a Népligetbe rengeteget nevettem. A disel előtt még elkellet fogyasztania maradék piát. Még ittunk szerintem minden létező emberrel csókolóztam. Kijött Chicky is, addigra ő is elég kész volt. Megkaptam tőle, hogy ringyósan nézek ki xD Aztán elkezdet Shin-nel veszekedni, hogy ossza őt ki..de mikor ez nem történt meg bedepült :/

Kazu-val és Zsoltival mentem be. Oda bent Alíz meg még egy lány várt / a nevét szegénynek elfelejtettem ^^"/

Leültünk egy asztalhoz, mert velem forgott a világ elég szépen.Csatlakozott Zsolti is, de amint leült ő kidőlt. Én közöltem Tütü-vel, hogy Oké, menjünk hányni... ha a pia továbbra is bennem marad, tuti hogy csatlakozom a tetem evolúcióhoz, azt pedig nem akartam. Miután kiadtam magamból ami nem kellett teljesen jól voltam Maya jött szólni, hogy a barátainak van egy asztaluk és oda becuccolhatunk, így összeszedtem a cuccom és Zsoltot és mentünk.Zsolti édes megint elaludt, én pedig elkezdtem keresni a telefonom és a cigim... Utóbbi nem lett meg ><; a telom megkerült betört kijelzővel T-T de legalább meg van. Az este nagy részét Kazu-val töltöttem. Majd később Sütivel, Shiro-val, Chibi-vel Au-val és Zsolttal. Nagyon jó volt, vár így utólag visszagondolva kissé ribanc voltam, de semmit nem bántam meg. Hajnalban, mikor elindultunk picit fáztam de nem volt vészes :) Yume-chan dedikálta az 1-s villamost xD Lucifernél felköszöntöttük Zsoltit, aztán én mentem csucsulni. Szombat felkeltem lementem a konyhába. Punnyadtunk, facebook-oztak, ettünk. Vettünk cigit, majd fürödtem Chicky-vel. Hab csatáztunk egy jót, közben Chibe-t berendeltem zene miatt. Jól el voltunk, majd 2 előtt nem sokkal elindultunk. A hídon akartunk átsétálni, de ez csak félig jött össze így a Margit-szigetet át kellet sétálnunk. Komoly 2 órát sétáltunk mire végre a Keletihez kikeveredtünk. Luc és Zso meg várták velünk a vonatott. Fél 6-ra haza értünk tartottunk élmény beszámolót, és Chibe anyujával is dumáltunk, hogy hadd maradhasson. Este  dumáltunk Gerivel és Misi-vel, mint kiderült Misiék szívták el az elhagyott cigimet így Misi állja az NS belépőket ^^  Fél egykor lefeküdtünk, majd 11 kor keltünk fel. Szép és jó volt a nap míg, Süti nem közölte egy hírt. Coni meghalt. Relőször fel sem fogta, amit írt, majd mikor megnéztem egy blogbejegyzést ... akkor teljesen kiborultam. Sírtam  és sírtam... nem tudtam magammal mit kezdeni, chibe vigasztalt...

van szabad 10 percem

Tényleg csak 10 percem van még megiszom a kávém és elszívom a cigim. T_T 

Délben keltem, hála nagyapámnak aki felhívott, hogy fent vagyok-e... hát miután felkeltett igen.

Éjfélkor, mikor már félkómában voltam felhívott Süti, hogy nála vannak egykori barátnőim és, hogy átjöhetnek e.. szegényt olyan gyorsan küldtem el melegedni ahogy illik x)

Mióta felkeltem, nem csináltam mást mint ruhákat pakolok, és takarítom a szobámat. A fiúkat is próbálom rá venni, hogy mozduljanak, kisebb nagyobb sikerrel. Ugyanis az egész házat egyedül nem fogom tudni kitakarítani,rá menne a fél életem xD Előttem áll még a nappali, a fürdő, a konyha és anyámék szobája.... Nehéz lesz... Holnap ha minden igaz találkozom Chibi-vel, vissza kapom a gatyámat, és dumálunk egy kicsit. ^^ Már várom. 

A   pénteket is, bár az kétlem, hogy olyan fergetegesen jó lenne, miután a banda a veszekedések miatt megoszlott. Valószínű, hogy egész este/ hajnal a barátaim között fogok szaladgálni... Gyönyörű lesz xD

Na de, megyek is mert lejárt a pihenő időm... nem takarít ki helyettem senki, pedig milyen jó lenne*-* 

Hime

Egyedül unalmas

Haa... egész nap egyedül voltam. Délben keltem fel és senki se volt msn-n. :( Szegény Chibi-tis meg szívattam akaratom ellenére. Nem kaptam meg a tegnapi üzenetemet, hogy nem tudok ma menni és várt rám..: S De vicces, mert mióta pénteken összekaptunk 3x beszéltünk telefonon fél percet, és semmi többet. Eddig ez a legdurvább. Buska beszélt vele, elmondása szerint ő nem akart velem összeveszni. Igazából én se, de azt meg neki kell megérteni és tudnia, hogy nem hagyom, hogy a barátaimat bántsák. Még akkor se ha az egy másik barát. 

Nehéz az élet. Szenvedtem ma a zene letöltéssel is. Kerli-hurt me és a shinee-lucifer számát egyszerűen nem tudtam letölteni és ettől mát az idegbaj kerülgetett. >< 

Ami tartja bennem a lelket, hogy pénteken bulizunk, és Chibém már letett a verekedés ötletéről, innentől, már csak beszélő viszonyt kéne kialakítanunk, hogy elmondhassak neki mindent ami, engem bánt és nyomaszt. Lehet akkor jobb lenne.Sütim beteg... és telefonon se érem  utol, tök szar xS 

Szóval röviden és tömören semmittevős napom volt, ami nem épp rám vall ....

Hime