most meg ez

Mikor mindenek szépnek és jónak kellene lenni valami mindig közbe jön.
Sok minden van amit nem értek vagy csak szimplán rosszul esik, de mosolygok mert tudom, hogy őt megnyugtatja. 
Mikor azt kérte, hogy nagy közönsség előtt kicsit visszafogotabbak legyünk mosolyogva bólintottam, bár nagyon rosszul esett. És mikor ezt megakartam beszélni nii-chan-nal tény és való, hogy csöppet megemeltem a hangom de ő rögtön bedurcázott rajta, hogy milyen hangnemben beszélek én vele.... aztán mikor a többiek is velem értettek egyet, hogy ez most úgy jött le mintha letagadna természetesen nem tetszet neki. Miért is tetszet volna? 


Az, hogy az ismerősei kb úgy néznek rám, mint a vérres rongyra annyira  nem nagy szám, csak a hangnem mikor rékérdeznek, hogy "Ő az új barátNŐD?"  Lehet neki fel sem tűnik, de az én lelkemnek ezek csöpnyi kis vágások... 


vigasztalni probáltam, bár tudtam, hogy ezen neki kell tudnia túl lépni, és ott hagy mert meglátott két régi osztálytársnőt.... :/ Számomra furcsa volt, de rendben. 


Kicsit úgy érzem,hogy nem is számít mi történik amíg mosoly játszik az ajkaimon.... Elüldögélek mellette mint egy kirakati baba..... 


De ami igazán rosszul esetett az a ma reggel volt. Megérttem én, hogy nem kellemes hangzavara kelni, én is arra keltem tudom milyen szar. De ettől függetlenül nem kell bunkónak lenni senkivel....  és akkor aranyosan  közli, hogy szokjam meg... o_O


Áh egyszerűen nem tudom megérteni pedig azt állítja, hogy nagyon egyszerű őt kiismerni és megérteni. Hát szerény véleményem szerint nem.Ő hozzá inkább elkellene egy kézikönyv mint sem hozzám ._."


Szerettem őt, de most kicsit sok volt a dolog. Mindenesetre bátyussal nagyon szeretnék beszélni ezekről :/


Hime-chan

Minden jó ?:)

Ma beszéltem Sütivel.... Akora kő eset le a szívemről amikor azt mondta, hogy nem zavarja. Nem hogy elmondani, de leírni sem lehet. Úgy érezem szerelmes vagyok.. nem kicsit... 


Azért félek, nem tudom mit hozz a jövő, de szeretném minden percét kiélvezni azt amit vele lehetek. Most, hogy tudom nincs baj. 
Bár.... vannak még tisztázatlan dolgok, most tényleg úgy érzem, hogy igazán boldog lehetek :) Vajon tényleg így lesz? Nem lesz semmi baj?  Remélem a legjobbakat :3




( Aurél... 
Te hülye gyerek, imdálak de ha illetlen dolgot akarsz csinálni meg csapkodlak!!:)
De akkor is ha hülyeséget tervezel. Te vagy a bátyám, mi a francot csinálnék nélküled? :s 
Vodkahas :D    )




Ajjjh jöjjön már haza, látni akaroooooooooooooom :/


Hime-chan

Instabil

Mikor elhatározom, hogy nem akarok valamin gondolkodni, mert csak szarul fogom érzeni magam az egésztől, tuti, hogy az egész világ ellenem lesz és csak arról az egy bizonyos dologról tud beszélni. Ezt még megfűszerezi, hogy aki ezeket a gondokat kiváltja itt van velem, és egy részt hihetetlenül örülök neki, mást részt beleörülök a sok célozgatásba, na meg persze a gondolatokba is.

Ismételten nem aludtam szinte semmit, az idegrendszerem padlón van... pedig ez még csak az eleje. Ráadásul a bátyuskám közvetítőt játszik, mert nekünk nem igazán jön össze, hogy normálisan beszéljünk a helyzetről és az érzelmeinkről. Fantasztikus helyzet.

Most lesz két hetem gondolkodni, de nem hinném, hogy ettől jobb lesz. De a legrosszabb még hátra van...
hogy fogom én ezt megbeszélni M.-el? Teljesen biztos vagyok benne, hogy kifog borulni...igazából az lenne a legjobb. Rettegek,hogy elveszítem emiatt.... :( és a gépem erre még rátesz mert random bejátsza az a videót amit karácsonyra csinált nekem... most még rosszabbul érzem magam.alig várom, hogy haza jöjjön. Beszélni akarok vele...

De jelen pillanat úgy érzem, hogy ha ő azt mondja, hogy őt zavarná akkor nem csinálnám... akkor inkább nem, de ő legalább meg marad.

Néha hisztis, kibírhatatlan de akkor is a legjobb barátom... akit nagyon szeretek és nem akarom elveszíteni.

~Hime~

Na most mi legyen?

Biztos mindenki életében vannak olyan kérdések amikre rögtön nem tudja a választ és minél többet gondolkodik rajta annál jobban elveszti a fonalat és amiben addig biztos volt az is kétesé válik.Most én is- új fent -egy ilyen helyzetben vagyok. Kicsit kellemetlenke is mondhatnám.

A helyzet, hogy van egy nagyon kedves barátom akit tényleg imádok... de, valahogy a barátság és a szerelemhatárán egyensúlyozunk... Én személy szerint félek ettől az egésztől. Persze elgondolkodtam már ilyenen, hogy mi lenne, ha... de soha nem jutottam semmi értelmesre. Ő egy olyan személy akivel ezt nem tudom reálisan elgondolni.Bennem van a kíváncsiság, ugyanakkor félek is .

Félek, hogy mi lesz, ha összejövünk és mondjuk nem fog minden jól alakulni... esetleg megutál...

M van akkor ha olyan oldalát ismerem meg amit eddig még nem láttam? Sok ilyen kételyem van...

Egyenlőre abban maradtunk, hogy sodródunk az árral és lesz ami lesz, majd az élet eldönti..

Minden esetre kicsit zűrös a fejem :D Bár nekem mikor nem?!

Jah igen~~ még jó, hogy eszembe jutott..Tegnap este az (légkondis *-*) Ichigoban voltunk. Több mint fél év óta először. Nagyon jó volt este a buli:d és új családnév született. Az Eperfalviak!!! <3 Innentől kezdve én :

Eperfalvi Hime-sama vagyok ^x^

Tök poén : P

Amúgy eddig partyiztam azért nem írtam, de majd pöppet jobban oda figyelek... (ezt mindig megígérem és valahogy soha nem jön össze.^o^"""")

És így a végére egy nyugattó kis zene így a nagy melegbe.

Beethoven- Silence

Szeretem és tudom, hogy már sokszor linkeltem ki de nya.. *-*