2013. március 30., szombat

Itt az idő~

Tegnap este kissé sokkolt a dolog, hogy egy bizonyos ember milyen véleménnyel is van rólam...  Őszintén megdöbbentem, hogy ennyi együtt töltött idő után csak ezt látja belőlem, de nem igazán tudok vele mit kezdeni... Vagyis de tudok be bizonyitom, hogy nincs igaza. Valószinűnek tartom, hogy nem igen fogja érdekelni, de ez a bizonyitási vágy nemis igazán ő felé irányul sokkal inkább saját magamhoz ^^ egy kiados alvás után más szinben látok nagyon sok mindent

Megint látom az alagút végén a fényt, azt a gyönyörű csillogást. (n_n) 
Lehet erre volt igazán szükségem, egy nagy pofanra az életől, de hát végülis mindegy a lényeg, hogy tudom mit akarok és azok akik számomra fontosak kiállnak értem. Ezzel ugyan nem azt akarom mondani, hogy megint az lesz mint régen... Nem nem szeretném, hogy azzal teljen  az életem, hogy rájuk támaszkodom a nap 24 órájában. Egyszerűen már maga a tudat, hogy mellettem vannak erőt ad :3

 Köszönöm nektek srácok, de most ideje lábra állnom ^^ <3 font="" nbsp="">

~Hime-chan~

2013. március 29., péntek

apró lépések

Rég nem beszélgettem annyira jót mint tegnap este. Érdekes, hogy ő tőle nem veszem zokon ha a lelkembe tipor vagy ha nyíltan megmondja a véleményét. Persze rosszul esik, hogy rá világit a hibáimra, és mégis... tőle ez inkább építő jellegű. Hajnalban úgy feküdtem le, hogy reggel talán egy kicsit másképp látok majd bizonyos dolgokat..
Valóban így lett. Ugyan a kedvem még nem a legjobb és a mosolyom sem a legszebb, de már egy fokkal jobb mint amit az utóbbi pár napban produkáltam :)
Sok idő kell majd ahhoz, hogy túl tegyem magam ezen... nem az bánt, hogy véleményt  mondott, azt is elismerem, hogy igaza volt... ami bánt azaz ahogy mindezt közölte..
De ami ettől milliószor rosszabb az az hogy hiányzik...* sóhaj* kellet nekem szerelem...

2013. március 26., kedd

Hajnali gondolat

Ez a borzalmas időjárás most tökéletesen tükrözi az én széthullott lelkivilágomat. 
De még nem tudtak annyira összetörni, hogy ne álljak talpra, és ez most is így lesz. Senkinek nem adom meg azt az örömöt!!! ^^
Elítélhetnek azért amit a felszínen látnak, mindenkinek szíve joga, de azt már csak nem tűröm, hogy olyanról prédikáljon nekem amiről halvány lila gőze sincs. Az éremnek is két oldala van, pont ahogy az én életemnek is. Azért mert nem sirok a nap 24 órájában nem azt jelenti, hogy nekem annyira felhőtlen az életem, de ugye ez a része már senkit nem érdekel. 
Mindenesetre, felkötheti mindenki a gatyáját mert ezt nem hagyom annyiba.^^

~Hime-chan~

2013. március 18., hétfő

Felrobbanok

Lehet itt az ideje visszavonulni.
Hogy miért?
Egyszerű a képlet... belefáradtam és kiakadtam.
Már gusztustalan ami itt megy. Az állandó rossz indulat, kavarás, hazudozás... kell ez a fenének.. Van ezek nélkül is pont elég bajom!
Szerettem ezt a társasságot.. de múlt idő. Nem fogok ennyit járni bulizni.. lemegyek egyszer kétszer és kész, de az is lehet hogy annyit sem...
Nem így akarom leélni az életem....

És akinek ez nem tetszik az bek*phatja...
Dühös és ideges vagyok....