Tegnap este kissé sokkolt a dolog, hogy egy bizonyos ember milyen véleménnyel is van rólam... Őszintén megdöbbentem, hogy ennyi együtt töltött idő után csak ezt látja belőlem, de nem igazán tudok vele mit kezdeni... Vagyis de tudok be bizonyitom, hogy nincs igaza. Valószinűnek tartom, hogy nem igen fogja érdekelni, de ez a bizonyitási vágy nemis igazán ő felé irányul sokkal inkább saját magamhoz ^^ egy kiados alvás után más szinben látok nagyon sok mindent
Megint látom az alagút végén a fényt, azt a gyönyörű csillogást. (n_n)
Lehet erre volt igazán szükségem, egy nagy pofanra az életől, de hát végülis mindegy a lényeg, hogy tudom mit akarok és azok akik számomra fontosak kiállnak értem. Ezzel ugyan nem azt akarom mondani, hogy megint az lesz mint régen... Nem nem szeretném, hogy azzal teljen az életem, hogy rájuk támaszkodom a nap 24 órájában. Egyszerűen már maga a tudat, hogy mellettem vannak erőt ad :3
Köszönöm nektek srácok, de most ideje lábra állnom ^^ <3 font="" nbsp="">
~Hime-chan~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése