Egy brazil szappanopera

Van bőven miről írnom... Nekem tényleg nem úgy alakul az életem ahogy eltervezem... A hétfő meg pláne olyan volt mint amilyenek elképzeltem. Sírás, veszekedés, "szakítás". Ez a szavak tökéletesen jellemzik dolgot..okoztunk magunk egy pokoli napot.. Mindketten makacsok vagyunk... sokat várunk a másiktól...
Hazudnék, ha azt írnám le hogy nem szeretem... mert szeretem és pont ezért hajlottam a beszélgetésre.
Most úgy néz ki minden szép és jó. Még közös kis kutyánk is van :)

Az mondjuk egy elég vicces történet, hogy hogyan is került hozzánk Gizmo.
Sietve mentünk Örs-re mert találkozni kellet Simonnal és utána mentem volna a vonathoz. A metrónál volt megbeszélve a tali.Felmentünk a lépcsőn és Shimichi ott állt egy fiúval, aki elég unott fejet vágott.Ő volt akitől Gizmot elhoztuk.. Már nem tudta hova rakni és ezért állt kint órák óta a kiskutyával, hogy valaki vigye haza. Hát ahogy azokkal a nagy boci szemekkel nézett rám a kutyus, nem volt szívem ott hagyni a hidegben. Déwet addig kérleltem mire beadta a derekát és haza vihetem hozzá a kis drágát *-* Úgyhogy most nála van a kis kutya, és egész jól kijönnek ^^

Ma már megyek valami melót nézni remélem össze jön :D

Egy kis zene a mai napra:

Block B- Nillili Mambo
Ettől a számtól mindig bepörögök :)


~Hime-chan~

Kell egy "Halál lista"

Jelenlegi hangulatom igen csak feszült,de akkor még elég szolidan fogalmaztam meg a helyzetet. 
Ismételten rá kell ébrednem arra, hogy az emberi rossz indulat határtalan. De ha még csak a rossz indulat... Gerinctelen, haszonleső férgek... mikor nekik kell valami rögtön és azonnal, de ha már nekem/nekünk akkor pedig hátat fordítanak.
És ez lenne az összetartó társadalom? fúj... nekem ebből ugyan nem kell.

De hogy valami pozitívat is írjak. Tegnap volt itt Chris. Nagyon aranyos volt ^^ Beszélgetünk hülyültünk, tényleg jó volt megint gy összeülni. Sütivel is minden rendben van, hál istenek megbeszéltük ami nyomta szívünket, :) Lényegében ilyen szempontból kerek az életem.

Még ugyan az iskola miatt parázok, de hát az is csak lesz majd valahogy.

És ami még jobb, holnap vagyis hétfőn leszünk szívemmel három hónaposak :)

Mai zene pedig:
Nightmare-Alumina


Majd ha sikerül nyugiba ideülni még írok majd.


~Hime-chan~

Elhatározás

Szombaton voltam bulizni... Nem szeretném részletezni jó volt, de úgy érzem elég volt ezekből. Ideje, hogy kicsit változzak, komolyodjak. Meg kell tanulnom a mértéket mindenben. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem fogok eljárni se hova csak kétszer meggondolom, hogy mire adok ki pénzt.

Tegnap miközben éppen a fejfájásommal szenvedtem végig azon gondolkodtam, hogy kislányként mennyire nem ezt képzeltem el magamnak. Mennyire nem ilyen életet és életmódot találtam ki magamnak. Így hát arra jutottam, hogy eljött az idő, hogy megpróbáljam megvalósítani mindazt amit akkor 6-7 évesen elképzeltem. Talán ennyivel tartozom annak a kislánynak aki akkor voltam :)

Nem akarok én szent életet élni egyszerűen valami rendszert akarok kiépíteni magam köré.
Szóval harcra fel!!! ^^




~Hime-chan~

Minden perc egy örökké valóság :)

Ugyan ma még nem történt szinte semmi de mégis úgy éreztem, hogy nekem írnom kell.
Mikor reggel felkeltem és az első amikor kinyitottam a szemem szívem mosolygós arca volt, úgy érzetem nem lehet rossz már a napom.
Tegnap este sokat beszélgetünk a jövőről, ami nekem kissé ijesztő volt, főleg a hosszú távra való tervezés. Jó volt hallgatni amiket mondott, mégsem tudtam belé élni magam olyan mértékekig mint ő. csak azt tudtam neki elmondani, hogy nekem a pillanatnyi boldogság mindennél többet ér.

Meg lehet nem éppen a legjobb felfogás, mégis úgy gondolom, hogy a pillant adta örömök sokkal többet érnek ezer álmodozásnál.:) Hiszen a jövő még oly képlékeny, nem tudhatjuk mit fog hozni, sokszor beleszólása sincs az embernek, mivel annyira gyorsan történek a dolgok. Ezzel már sokszor megjártam. Pont emiatt maradtam meg annál. hogy mindig a pillanatnak vagy az adott napnak élek. Minden eltöltött nap, óra, perc vele egy kis örökké valóság. Az emlékeimet nem tudja senki el venni, azok már csak az enyémek. :)

Viszont egy kicsit más téma amin sokat agyaltam az elmúlt 1-2 napban:
Mik lettek a régi nagy barátságokból?
Ijesztő kicsit az egész, hogy azok a személyek akikért tűzbe mentem volna valaha, milyen mértékben távolodtak el tőlem, vagy tűntek teljesen el a az életemből. Ugyan akkor azok akikről nem gondoltam volna, hogy hosszú távon kitartanak mellettem még mindig velem vannak. Még ha nem is találkozunk heti szinten, még ha nem is beszélünk mindennap, tudjuk hogy számíthatunk a másikra mindig és ez kifejezetten jó érzés. Azok akik pedig egykor fontosak voltak legjobb barátaimnak tartottam  ha szembe jönnek velem az utcán inkább elfordítják a fejüket, hogy ne kelljen köszönniük se... Nem is olyan régen még fájtak ezek a dolgok most pedig csak sajnálom őket. Nem én vagyok tőlük kevesebb, mindennel csak saját magukat minősítik. Valahol nagyon mélyen hálás vagyok minden ilyen személynek hiszen elő segítették azt, hogy most az legyek aki vagyok. A tőlük kapott pofonok nem terítettek földre csak erősebbé tettek.

A ma zene pedig:
the gazette: The murde's TV


~Hime-chan~

AnCafe o(≧∀≦)o

Tütürűűűűűű~~~
2 napja volt ugyan de még mindig olyan mintha csak álmodtam volna az egészet.Pedig akárhányszor csipkedem meg magam, mindig rájövök, hogy nem álmodtam és tényleg kint voltam az AnCafe koncerten.*---------*
Lehet rólam gondolni, hogy hülye kis fanpicsa vagyok, isten igazából nem érdekel x"D
Én igen is 3. sorban álltam végig tomboltam az egészet és mindenen sikítoztunk :D
Nekem ez egy élmény volt, és bár sokan mondják, hogy "nem volt ez olyan jó.." meg " nem érte meg az árát"... nos ezek azok akik bolondok ^^ Nagyon is megérte azt a hét ezer forintot a jegy ^^

Tényleg nagyon boldog vagyok  hogy ott lehettem, főleg hogy lassan 6-7 éve erről álmodtam.Hittem benne, bizakodtam és beteljesült!!
Kjáá a felhők felett járok komolyan.
(Viszont ami kevésbé fantasztikus, hogy sikerült meg és fel fáznom T_T"""" Rettenetesen fáj mindenem....... )

Na és akkor még valami.
Olvastam olyan kommeneteket is melyek arról szóltak, hogy mióta Bou nincs benne a bandában az egész egy rakat sz*r.
Nos szerintem ez elégé csúnya megfogalmazás.
Tény és való, hogy én is jobban pártolom az eredeti felállást, de ettől függetlenül vannak még jó számaik! Nem szabad ennyire leragadni egy valaminél. Nem azt mondom, hogy mindenáron szeretni kell az új 'cafe-t, csak nem hiszem, hogy bárkinek is joga van mások munkáját ilyen mértékekig ócsárolnia.

De a kedvenceim még mindig azok akik nem jöttek el és egész nap a facebook-ot lesték, hogy mikor jönnek a koncertről az első kritikák. Természetesen az első negatív visszajelezésnél pötyögtek alá, hogy milyen jó, hogy ők nem jöttek. Igen szerintem is tökéletesen jó, hogy az ilyen élőlények nem fáradtak ki, több hely maradt nekünk ˇ^ˇ xD

Minden egyes ilyen jelegű koncert után rá kell ébrednem arra, hogy egyre jobban utálom a fent említett tulajdonságokkal rendelkező embereket. :)

Meglehet, hogy saját magukat majdnem tökéletesnek egyéniségnek gondolják, de ha ez az elvárt mint akkor én inkább nem akarok ilyen lenni.




És akkor még egy kis zenét is linkelek mára:
Ha már AnCafe-ról írtam akkor legyen a Cherry Saku Yuuki, mert erre tombolt talán a legjobban a tömeg ^^:




                                 o(≧∀≦)o
~ Hime-chan ~

Hello világ, még élek ^^

Eltelt a nyár és én újfent alig írtam, és nem azért mert nem lett volna miről, egyszerűen nem volt annyi időm, hogy két mondatott begépeljek. De most megint van szabad időm, na meg persze gépem is úgyhogy nem is húzom az időt.

Összegezzük a nyarat:
Legtöbb időmet az Ichigoban töltöttem.(pedig először nem igazán fűlőt a fogam az egészhez, de hát istenem, a légkondi ereje) Sok embert ismertem meg, és hiába telt el úgy az augusztusom, hogy leginkább viták, kavarások és hazugságok között próbáltam életben maradni nem bántam meg.
Sajnos egy részét viszont oly mértékben bánom, hogy a Buskával való kapcsolatom megsínylette és már nem fogunk június 22.-én pezsgőt bontani a második évére. Igen igen elköltözött.
Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a barátságunk végleg megszakadt csak már nem minden esetben ugyan azt az utat járjuk. De hát ilyen az élet.

Az itthoni dolgaim még mindig nem változtak. Az anyagi helyzet még mindig nehéz, talán majd egyszer lesz könnyebb is.

A nagyobb bajom az iskolával van!
Ugyan elméletileg ennek az évemnek kellene a legszebbnek lenni-e mégis egy katasztrófa.
Szeptember elsején kiderült, hogy megszüntették az osztályomat és az embereket szétpakolták. Ugyan  arra az osztályra is panaszkodtam de hát igaz a mondás, hogy  addig nem tudod, hogy mid volt, amíg el nem veszíted. Az osztály amiben most vagyok szavakkal leírhatatlan mennyire utálom!!! 
Ráadásul próbáltam már azt is, hogy esti iskolába át megyek, de hát persze,hogy nem sikerült. ÉS nem azért, mert a tandíj a drága.... Miután minden iskolában angolt tanítanak, én meg franciát tanulok... szóval kénytelen vagyok maradni. Csak van egy aprócska gond... több mint 2 hónap anyagával vagyok elmaradva  .________."""" Szép kis hajtás lesz... De megoldom, olyan nincs , hogy én valamit elbukjak!!!! >_<


Most pedig dobpergést kérek :D
Lassan 3 hónapja boldog párkapcsolatban élek.^^
Ugyan vannak veszekedések dögivel, de igyekszünk mindent normálisan megbeszélni :)
Szeretem őt nagyon ez kétségtelen, viszont néha úgy érzem, hogy túl hosszú távra tervez. Én tisztábban vagyok vele, hogy nem lesz ez egy egész életre szóló valami, de most jól érzem magam vele és szeretem. Jó érzés tudni, hogy magamért szeret. De lényegében rendben vagyunk. :)

Aztán, hogy a ez se maradjon el:
Mostanság gyakran gondolkozom el olyanokon, hogy mit  fogok kezdeni az életemmel. Sokszor érzem azt, hogy minden kilátástalan és az alagútnak nincs vége. Még nem döntöttem el, hogy mit fogok magammal kezdeni, és fogalmam sincs, hogy mi lenne nekem jó. Sokan mondják, hogy lehet 18 évesen még nem ezen kéne agyalnom, de ha nem most akkor mikor? Örökké nem várhatok, Sok ember már sokkal korábban tudta, hogy mit akar az életével voltak célja. Mondjuk jelen pillanat nekem is van célom.... a túlélés, de ez nem olyan nagy dolog. Én olyan célt akarok amiért érdemes küzdeni... Lehet csak most gondolkodom ennyire borúsan.. Remélem így van. :P

És a zene amit hallgatok :
Aural Vampire -Darkwave Surfer


Hime-chan