2010. szeptember 30., csütörtök

Kurvára elegem van!!!

Tegnap este még se javulás hanem romlás lett. Összefoglalva volt egy nővérem, de nem érdekel igazán.
De olyan frankón lefárasztottam magam, hogy hajnalban elaludtam és kemény 10 perccel indulás előtt keltem fel. Végül is semmi nem volt,nem késtem el.^^ 
Aztán negyed nyolckor kaptam Chibi-től egy sms-t. Miszerint, lemond az "álmáról" és hogy a hétvégéig időt kér, és nem sokkal később kaptam még egyet, hogy 3-kor végez és kijönne hozzánk a Blahára. Oké...
Én 11-kor végeztem,jött értem apu, mentünk a Örsre, majd keletihez, és végül a Blahára. Jót dumáltam vele, de olyan egy óra tájékán, már mindketten kajásak voltunk,de pénzünk nem volt... Neki álltunk kéregetni XD
Még egy ilyen smucig népséget mint a magyar.. 
Senki nem akart adni... de végül egy idős bácsi meg szánt , és kaptunk. Elmentünk vettünk kiflit XD Majd miután 3 óra még messze volt, felmentünk Shinhez. Szegény, Lucifer azt mondta neki, hogy számítógépet hozott, erre ott voltam én.Végül is, nagyon jól elvoltunk. A srácok gyártottak házilag vízipipát . Minden nagyon jó volt,egészen addig amíg 3 órakor meg nem csörrent a telefonom. Chiibe mama volt, hogy közölje, édes kislánya nem jöhet és fejezem be a féltékenykedést, és ne szóljak bele a lánya életébe. Csak guvadtak a szemeim,  ahogy hallgattam amiket a fejemhez vágott. Apu meg minden áron elakarta venni tőlem a telefont, hogy majd beszél vele ő. Nem adtam oda, tisztában voltam vele, hogy így is botrány fog várni, nem ha még át is adom. Mikor le tette szinte sírógörcsöt kaptam. Annyira ideges voltam, hogy az hihetetlen. Végül a srácok megnyugtattak. Ott voltam velük egész délután egészen este 7-ig. Nagyon édesek voltak.<3
Lucifer 7-kor elindult velem a Keletihez. Útközben összefutottunk ChickyP-vel is. leálltunk dumálni, és olyan bicska nyitogató dolgokat tudtam meg, hogy az hihetetlen, de őt is eléggé lesokkolták a dolgok. Mindegy hazaértem fél kilencre fel jöttem,és elküldtem a sunyiba >< erre mi volt a reakció,? Ő nem akart családi vitát. Most éppen nyugodt vagyok, közben beszéltem Miyavival is, aki arra kért hogy őt ne utáljam azért mert chibivel összevesztem T_T Majdnem padlót fogtam
 Mindegy, valószínű,holnap ismételten kihagyom a pénteket, mert retek szarul vagyok...
Hime

2010. szeptember 29., szerda

fény az alagút végén

Ma volt a suliba Budapest-Nap. 
Igazán érdekes dolog nem történt, ott sem. Monoton volt. Szél, fázás, idegbeteg osztály főnök, rohangálása kérdések megoldásáért,és ez előröl.
Aztán menetem papékhoz,onnan fogorvoshoz...tömést kellet cserélni..nem volt épp kellemes hadművelet.
Haza jöttem leültem a gép elé.Rögtön rám írt Apu, hogy holnap hova is kell jönni-e. Én meg közben Chibi-re írtam rá, hogy milyen cuccaim vannak nála, aminek a vége kisebb civakodás. De szerencsére nem rosszabbodott az eddigi helyzet, sőt, javulni látszik. Jó lenne, mert ez sokáig senki se fogja bírni idegekkel.
Ha este van még valami lehet, hogy jövök.

Hime

2010. szeptember 28., kedd

Ennyi xP

Úgy döntöttem nem zombulok és depülök tovább.
Nagyon szeretem még ha Ő ezt jelen pillanat nem is érzi, és remélem, hogy boldog lesz.=)
Én pedig innentől kezdve 100%-osan arra fogok koncentrálni, hogy újra mosolyogjak és pörögjek mint eddig. 
Sokat köszönhetek Apunak és Shinek amiért foglalkoztak velem, majd valahogy meghálálom <3 
Ő neki pedig egyszer szóba kell velem állnia, hiszen egy családba tartozunk. Max karácsonykor, mikor együtt van mindenki. 
Csütörtökön mivel korán végzek találkozom Apuval, lehet megkérem, hogy menjünk el Buska elé =) szeretném,hogy megismerje! :P 
Most már úgy érzem, hogy van kiút a sötétből!! 
Hime

Egy érdekes álmom...

A tegnap estém félért egy rémálommal.
Az hogy Miyavi szerelmet vallott Chibi-nek még nem is zavarna... De, hogy engem kérdezget róla az  sok. Amúgy is rettenetesen szar napjaimat élem de feltette a pontot az I-re. Be sokalltam, és kitörtem, mint egy vulkán. Chibit is lehordtam a sárga földig, és bár tudom, hogy nem ő tehet arról, hogy milyen volt az utóbbi hónapokban az életem, és hogy az összes pasija az én nyakamba szakad, még is ő volt az aki a le baszások sorozatát kapta. Még Miyavi is kapott belőle, bár vele végül megbeszéltem. Az, hogy Chibivel mikor fogok beszélni...hát érdekes. Elegem van, hogy csak MSN-n lehet megbeszélni mindent, szóval ha ez megbeszélésre kerül,akkor az csak is személyesen. Az este nagyon mély pontomat éltem, ami még mindig tart, de voltak akik vigasztaltak, esetleg meghallgattak. <3 Buska<3 chickyP<3 Süti<3 Apu<3 Shin<3 Miyavi
Lehet, hogy a túlzott idegeskedés és az a rengeteg cigi amit elszívtam volt az oka annak amit álmodtam... nem tudom, de az biztos, hogy érdekes volt....

~Talán csak pár évvel voltam idősebb mostani koromhoz képest. Szinte minden a mostanihoz hasonlóan volt. A stílus a város, csak a társasságom volt furcsa. De nem értettem, hogy miért hiszen mindenki akit szeretem velem volt nekem mégis hiányérzetem volt. Épp a szokásos törzshelyünk felé mentünk, mikor az utcán szembe jött velünk az akit hiányoltam.... De nem olyan volt mint régen. Szinte ki fordult önmagából. Tudnám azt az alakot úgy jellemezni, mint egy pláza cicát, csak rosszabb. Mikor meglátott minket, szemei kikerekedtek, de a döbbenetet hamar felváltotta a gúny.Olyan lekezelően, és lenézően, ahogy álombéli alakja beszélt hozzánk, vagyis leginkább hozzám, még nem éltem.Nem is akarom. Nem értettem, hogy miért ilyen velem, szóhoz se jutotta, mert a többiek elüldözték, és  nem engedtek oda hozzá,hogy meg kérdezem miért ilyen. Majd mikor eltűnt, mind körbe álltak, és kiabáltak velem, hogy hogy is felejthetem el, azt ami történt. Hogy mennyire távol szakadt tőlünk... és mindezt azért, mert egy fiú fontosabb volt neki, mint én, és a banda....~

Soha nem álmodtam még ennél szörnyűbbet. Olyan szinten maga alá kerített, hogy egész nap úgy jártam keletem az iskolában mint egy zombi. Semmi se tudott érdekelni, egyre csak ezen az álmon,és a tegnap esti kiborulásomon gondolkoztam. És csak annyit segített, hogy mély depresszióba taszítottam saját magamat =( Tiszta hülye vagyok... Ha most hinnék a felsőbb hatalomban biztos fohászkodnék, hogy amit álmodtam tényleg csak egy rémálom legyen. 

Azt már biztosra tudom, hogy a héten találkoznom kell Buskával, meg még egy-két személlyel,mert különben saját magamat fogom ki készíteni .. T_T

"Ez nem az én percem, 
Ez nem az én órám,
Ez ez nem az én napom,
Ez nem az én hetem,
Ez nem az én hónapom,
Ez nem az én évem,
Vajon ez az én életem?"

Egész nap ezek a sorok jártak a fejemben... Nem tudom, hogyan pattanhatott ki a fejemből, de ez most kitűnően jellemzi a hangulatomat és a lelki állapotomat is.

Negyedik napja hallgatom ezt :  


Valamiért megnyugtat, talán a koncert emlékei miatt.
Hime

2010. szeptember 27., hétfő

Fáradt vagyok de annyira megérte!!!

Nya itt vagyok még testileg... lélekben már elmerültem az álmok tengerében.
Pénteken voltunk DS-en. Annyira jó volt, hogy szinte leírhatatlan,de azért megpróbálom összeszedni magam:D
Rögtön, hogy jó legyen a napom, anyu közölte, hogy nem jön el velem a boltba meg venni a "kellékeket" így magamnak kellet. Az eladó nem kicsit volt pipa, hogy megint én vagyok ott XD De hát kiadta a szentje. A vonat után úgy különösebb dolog nem történt, mikor beestem Chibihez, rögtön ment a készülődés, hogy 19:10-re Blahára kiérjünk..Jelenetem, úgy nézet ki, hogy nem fog sikerülni, mert el pepecseltük az időt, így csörögtünk Miyavinak, hogy várjanak egy kicsit többet. Először nem akartak de mikor bekiabáltam,hogy mi is van a táskámban rögtön belement. Csodák csodájára 19:10-re kiértünk XD szóval még várni  se kellet ránk!! De azért vicces volt, hogy egy 5 perc után közölte, hogy, még várunk 20-ig mert valaki szólt neki. Kicsit volt meglepődve, mikor elmondtuk, hogy mi voltunk akik szóltak XP Mindegy elindultunk, a villamoson annyian voltak mint az oroszok, de mi akkor is felpréseltük magunkat =P Kis utazás után, a club előtti tesconál telepedtünk le, majd neki álltunk kibontani a dolgokat XD Nehéz menet volt, de csak sikerült. Miyavi és a haverja bementek venni még, mi meg lecsöveztünk a padkára, beszélgetni. Mikor kijöttek átmentünk a club elé, ott folytattuk az önpusztítást. Nem kellet sok, hogy minden röhögjünk. Végül 21 óra előtt egy félórával behívtak minket, mert, hogy hangosak vagyunk. bementünk . Annyit hülyéskedtünk oda bent, hogy hihetetlen*-* de rettenetesen jól érzetem magam. A kis társaság akikkel voltam: Chibi, Buska, ChickyP, Miyavi. Néha oda szegődöttem Deea-hoz és Patty-hoz, de volt, hogy Ro-chan-nal beszélgetem. Yume édes leamortizált a mosdóba, de nem érdekes, az a kis zöld folt hamar elmúlik. Az este nagyobbik részében ingáztam Buska és Miyavi Chibe páros között. Buskával táncoltam, Miya-val és Chibével punyadtam. De olyan fél egyfelé beszüntettem és letelepedtem a kanapéra pihenni,mert kimerült a nagy rohangálásba. Igen volt rá lehetőségem, mert elég családias volt a lét szám... de nem baj mert így is jó volt*-*
De visszatérve oda, hogy nem rohangáltam tovább... Chibi előzőleg se nagyon kereste Buskát, de ahogy elültem, még inkább nem. Ennek az lett az eredménye, hogy egy másfél órával később Beát a folyosói kanapén találtam meg... sírt. Szegénykémnek teljesen igaza volt mindenben. Elhanyagoltuk,nem törődtünk vele. De kisebb "vita" után minden rendeződött. Hajnali 3 óra kor leléptünk, szívás volt,mert az előző buszt lekéstük, a következő pedig csak fél 4-kor jött. A buszon is volt egy érdekes esett. A Blaha Lujza tér előtt felszállt egy részeg kisebbségi egy kinyitott pillangó késsel a kezében. Amíg nem kezdet el kötözködni nemvolt semmi baj....Mondjuk utána se hála kamik-nak, de nagyon ijesztő volt :"(
Kötözködött velünk is, de az ellenőr rá szólt, akkor ő vele volt elfoglalva, mi pedig ahogy kinyílt az ajtó futásnak eredtünk. Ő is leszállt de szerencsére csak a 4-6 megállójáig tántorgott, ott megállt, mi pedig az első busszal mentünk a Keletibe. Mind hármunkban nagy volt a félelem és a fáradtság de szerencsére egyben hazaértünk. Így fél 7kor ágyba kerülhetünk végre.
A hétvége további felében lustálkodtunk, majd vasárnap délelőtt Chibi és Buska hazamentek.


~vasárnap este~
Nagyoooon érdekes volt o.O 
Mindenki olyan akire nem számította betalált.
Nem mondom, hogy rossz volt, csak meglepő, ami meg a mondocon illeti fogalmam sincs hogy megyek e.. Shin felajánlotta, hogy vesz nekem jegyet de még nem tudom.. majd eldől.

~Hétfő~
Hátnem tudom a suliban igazából semmi se volt, csak a monoton ismétlődés: Alvás-Dolgozat. Így ment 6 órán keresztül. Haza jöttem, leültem ide.. beszélgetem Chibivel kicsit, aminek a vége kis híján balhé lett. szóval csodálatos..
Most is ChickyP az én kis Csirkefényem az aki életben tart (L).
Hime

2010. szeptember 17., péntek

Rohadjon meg!

Hát ez hihetetlen!!! Hogy rohadjon meg! 
Mire elfelejteném visszaránt, majd ismét magamra hagy,és még hülyének is néz!!
Rejtve jön fel,hogy ne lássam, csak azzal nem számol, hogy más hol is utánalehet nézni... 
De azért ő szeret... persze nekem meg tollas szárnyaim vannak mi ?!
Hétvégét se nála töltöm,mint ahogy az tervezve volt, mert baszott fel jönni.... ch tök gáz amit csinál, de nem értem,hogy ez mi a fenére jó? Biztos ő élvezi,de ha most találkoznék vele, addig ütném amíg mozog. Velem NE  szórakozzon SENKI!!!! 
Hime

2010. szeptember 16., csütörtök

meg se kérdezd

Hát ez a mai nap is csodás. Reggel 8-kor már ébren voltam, csak tudnám minket mikor most simán aludhattam volna délután kettőig is!!! >< Szóval felkeltem kóvályogtam egy sort, majd olyan 10 körül át mentünk papáékhoz. Tunyultam a TV előtt, meg kutyáztam*-*
13-óra körül elindultunk, hogy elvisszük anyut dolgozni, de előtte még voltunk boltba meg felvettük anyu munkatársát is. Jól elhülyéskedtem velük. Meg tárgyaltuk, hogy milyen szép dallamos is a "ringyó" szó XP meg ki mit kezdene az ÖtösLottó főnyereményével. De egy idő után őket kiraktuk és jöttünk haza.Útközben karórát szereltem, elég érdekes volt, a zötykölődő kocsiban azokkal a pici csavarokkal dolgozni xD De meg csináltam
Haza értünk,majd mikor indultunk kiderült, hogy még megyünk ruhákat is venni. Nagy öröm volt XD Mert direkt sietem volna, hogy ha jön Muffin akkor itthon  legyek, hát nem jött össze. Végül lett egy farmer csőgatyám *-* veszettül tetszik.
A hétvégével kapcsolatban pedig még mindig nem tudok semmit. Vagy Conihoz megyek Szegedre egyedül, vagy anime conra megyek csövezni a többiekkel. Majd kiderül, hogy mi lesz..
jobban örülnék ha az első, de már nem merek ezek után semmiben sem reménykedni.. Lehet megint csak játszik... ajj zsong a fejem ezektől a hülye kérdésektől, és mindegyik egyre jobban fojtogat



 Hime



2010. szeptember 15., szerda

Nem bírom

Kezdem az hinni, hogy ez  nagyon nem az hónapom.... T_T
Kedden haza jöttem két óra után a suliból,mert egyszerűen nem bírtam, retek szarul voltam... Mentem dokihoz, vagyis mentem  volna, mert kiderült, hogy drága doktor uram szabadságon van és a helyettesítés máshol van. Elmentem oda, csekély 1:45 percet dekkoltam ott, és semmivel nem lettem okosabb, hogy mi is a bajom, csak kaptam egy rakat gyógyszert meg igazolást a a hétre >< Aztán ma meg anyu közölte, hogy fogorvoshoz kell mennem. Tökre ki ment a fejemből.. (n_n") Mindegy elmentem, bő 20 perc alatt végzet  a dokinéni és közölte,hogy 29-én vissza vár >x< szuper mondhatom.. 
De hogy ne legyen semmi jó,már 3napja Coniról se tudok semmit, és ez kissé
idegesít, Egyre közelebb a hétvége ő meg...Nem tudom így mi lesz,mert potyára nem fogok utazni 2 és fél órát az egyszer biztos. Őríjtó egy helyzet T_T Ráadásul Buska is dolgozik, szóval azt se tudom, hogy ő tudd e velem jönni >< Szóval nagyon nagyon nagyon elegem van... remélem hamarosan mind kettő előkerül mert megörülök...
Hime

2010. szeptember 11., szombat

Megfordult velem a világ*-*

okami ez annyira hihetetlen. mikor már lemondtam róla, hogy barátságnál több úgy sem lesz még is.
Ráírtam, és már az meglepő volt, hogy válaszolt. Aztán beszélgetünk és mutatott egy szép számot. Lelkiztünk. Azt mondta, nagyon elrontott valamit, és nem tudja már rendbe hozni.T-T  Elmesélte , hogy S. már nem is beszélnek, és hogy elhanyagolt egy számára fontos lányt. Mikor megláttam megdobbant a szívem, hogy talán én, de aztán lemondtam róla, gondolva, hogy úgy sincs ekkora szerencsém. Adtam neki tanácsot, Ő pedig mondta hogy majd felhíja, majd egyszer csak írta, hogy fent van és szorítsak neki. biztattam, majd egyszer  csak újból rám köszönt. És elmondott, mindent, hogy szeret engem és sajnálja, én pedig elsírtam magam itt a gép előtt. Ennyi össze-visszaság és zűrzavar után, mikor már lemondtam róla... 
Még mindig hihetetlennek tartom, olyan mint egy gyönyörű álom. Már számtalanszor csíptem meg magam de ez még mindig a valósság.
Áááá nem tudom elhinni.*-* És jövő hétvégén megyek hozzá, addig meg kell hogy gyógyuljak !!!!
Hime