Csókbetegség

A vasárnapom végig depüléssel telt. Au-nii és Chibichi és Geri tartották bennem a lelket.

Hétfő:

Nagyon komoly 3 órát aludtam, és ennek ellenére nem voltam fáradt. Boldogan mentem az állomásra, majd suliba. Második óráig semmi bajom nem volt. De második órában, végig Szegedről volt szól, én meg nem bírtam és elkezdtem sírni. Óra után le akartam menni Noémihoz, de nagyszünetben tanári megbeszélés folyt így csak harmadik óra után tudtam vele beszélni. Sokkal könnyebbnek éreztem a lelkem miután kibeszéltem magamból ami bántott. Viszont testileg egyre rosszabbul voltam. Fáj a fejem a manduláim megdagadtak. Alig vártam, hogy leteljen a 6.óra és mehessek haza. Rin kikísért Rákosra, beszélgetünk, meg elszívtunk egy cigit. Mire leszálltam a vonatról úgy érzetem magam mint akin egy sereg katona gyalogolt át. T_T Itthon is csak nyűglődtem... Rajtam volt 3 pulcsi és egy takaró, de még ezek alatt is majd megfagytam. Este 8-ra végleg kész voltam. Annyira fájt mindenem, hogy folytak a könnyeim :S Szépen le is feküdtem aludni. Hajnali 2-ig egy huzamban aludtam, majd akkor felkeltem, hogy irtózatosan melegem van! Ledobáltam magamról egy-két cuccot, de már nem tudtam olyan jól aludni... Reggel fél 8-kor felkeltem, beültem gépezni, majd 9-kor elindultam dokihoz. Annyian voltak mint az oroszok és nekem végig az kellet hallgatnom, hogy Marsi néni a város másik végén új köntöst vett... stb.. Mire bekerültem azt hittem megfagyok. Mikor a doki meglátott, már furán nézet rám, majd miután megvizsgált hihetetlen-kedve nyúlt zsebkönyve után. Mint kiderült csókbetegségem van, amit nagy valószínűséggel Nippon-on szedtem össze. Nyirokcsomo gyulladással és komoly végtagi fájdalmakkal amiket tapasztaltam >< kaptam rá fájdalom csillapítókat és holnap reggel fel kell hívnom a dokit,hogy mi a helyzet, javult e az állapotom...ha nem akkor lehet laborba kell  mennem :S

Mondhatom nagyon örültem neki.

Au-nii-channal és Chibe vel kitaláltuk, hogy Ns-re összeláncolva megyünk, majd random csatoljuk egymást másokhoz xD Nagyon várom már *-*

Meg Au-chan iszonyat aranyos. Azt monda,ha én nem megyek nippon-re ő sem megy, vagy otthon lesz vagy meglátogat*-* De nem hagyom őket cserben, ha  anyu az ágyhoz  láncol akkor is elmegyek. Gerinek is megígértem, hogy táncolok vele, sokat:D

Zsolttal nos hát.. vasárnap meg mondtam neki, hogy nem akarok távkapcsot. Rettenetesen szeretem, de messze van. És annyi ember van körülöttem akik távkapcsban vesztettek el számukra fontos embereket. Én ezt nem akarom. Nagyon jó vele lenni és szeretném ha az együtt bulizás meg maradna, de mást nem tudok neki nyújtani. ...

Hime