2010. december 14., kedd

zéró tolerancia

Egész máig azt hittem toleráns vagyok az emberekkel.Nem zavart idáig senki nemi beállítottsága, elfogadtam nem törődtem vele. Viszont az elmúlt napokban felütötte egy kósza hír a fejét egy közeli ismerősömről (férfi), miszerint mindkét nem felkeltette a figyelmét és elméje elég kusza emiatt. Először lesokkolt, utána ésszerű magyarázatot akartam rá keresni, hogy hátha még se és rosszul gondolja. De hiába minden kitart a ténynél, még akkor is ha ő maga is bizonytalan mindebben, hogy azzal az egy valakivel megtenné, még akkor is ha vele egynemű.
És itt a probléma velem. Nem tudom benyelni, hogy ilyen gondolat játszik a fejében, egyszerűen nem megy. A tudat, hogy bulikon kívül józanul lássam a saját nemével kiborít. Szörnyű ember vagyok, mert a fejemben megfordultak olyan gondolatok, hogy nem fogok tudni a közelébe maradni, úgy érzem akarva, akaratlanul is kerülném őt.........Annak ellenére, hogy bulikban én úgy azt megteszem.... Csak a  tudat, hogy neki ez mind komoly, nem is tudom milyen gondolatokat támaszt bennem. Az egyszer biztos, hogy csalódtam magamban, mert nem tudok elfogadni egy ilyen dolgot.
Hime

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése