Csak egy hónap..

Ennyit kaptam a boldogságból és még ennek az emlékét is beszennyezték olyan szavakkal amivel nem kellet volna. Sok mindent eltudok fogadni, az értelmes emberi érveket, ami mögött ott vannak az érzelmek és a logika. De amiket tőle kaptam elsőnek nem tudtam és a második verzió még rosszabb volt mint az első.

Az első volt, hogy a szülők adta szigór miatt nem tudunk találkozni és nem akar ezzel ártani nekem. 

1. meg sem kérdezte, hogy én mit érzek, gondolok vagy mit bírnék ki.

2. A húga ként szeret.

Ember álljon már meg a menet... hogy van ez?
egy hónapon keresztül úgy gondolt rám, úgy csókolt meg, hogy azt érezte, olyan vagyok neki mint a húga?
Elmondása szerint nem.

Szeretett szerelemből és nem volt hazugság az egy hónap sem. De akkor nem értem, hogy három nap alatt ez , hogy hozta össze. Melyik része hazugság?
Szombaton: szeretlek
Vasárnap: Megijedek a pletykától
Hétfő: Együtt nevetünk a pletykán
Kedd: El gondolkodom a szakításon
Szerda: Szeretem, de nem tudom mi legyen.
Csütörtök: Szeretlek. mint a húgomat.

Kicsim ezt, hogy hoztad össze?
És én vagyok akkora fasz, hogy ezek után is szeretlek, és várok rád. Pedig ez a húgos mese szíven csapot..mert ha már valótlant mondasz valami olyant mondtál volna ami hihető...

De továbbra is állóm a szavam. Várom, hogy egy nagy a kóbor cicám haza térjen, de ha nem fog, akkor se török össze, mert akkor tudom,hogy más valakivel boldogabb.

~Hime~