2010. október 1., péntek

99. Vége

elengedtem és ő is elengedett.
veszetül fáj, mert szerettem, és talán valahol mélyen még mindig szeretem.
de ez az utolsó egy hónap borzalmasan szar volt. Sajnálom, hogy minden így alakult.
Egyikünk se ártatlan, be kell látnom...fűt, fát, békát kiabáltunk oda vissza. De sorait olvasva,talán így a legjobb. Volt egy ígértet, ez esetben kettő..
  1. Egy fiú soha nem állhat közénk.
  2. Mindig, amíg a világ a világ barátnők leszünk.
Mind kettőt megszegtük...
Nem tudom, hogy mi lesz tovább.
Most annyi kérdés zsong a fejembe ami úgy kezdődik, hogy "mi lett volna ha..."
De már értelmetlen ezen rágódni, nemde?
Talán egyszer az életben még találkozunk, és akkor más lesz, talán szebb lesz. Vagy talán egy másik életbe, ahol ezek az ígértek nem lesznek üres szavak, és tényleg örökké egymás mellett lehetünk..
Most nem tudok többet írni, könnyeim nem hagyják..Nagyon fáj...Nem így akartam..nem ezt akartam..
Sayonara Onee-chan

Hime ="(

1 megjegyzés: